Robotrepülőgépek a régészet szolgálatában
2011. október 11. 13:02
Az Egyesült Államok hadserege által előszeretettel alkalmazott robotrepülők a világ több pontján is a régészek hasznos segédeszközeivé váltak. Legutóbb belga régészek tesztelték gépezetüket az oroszországi Tuektában.
Kicsiny robotrepülőgép felvételei segítettek egy ősi temetkezési halom háromdimenziós képének megalkotásában. Mivel a régészeti helyek egy részének megközelítése nehézkes, valamint az archeológusok igen korlátozott költségvetéssel rendelkeznek, így sokszor robotrepülőgépeket vetnek be a kutatás fontján. „Számos lehetőség adódik ezzel a metódussal” – emelte ki Marijn Hendrikx, a Genti Egyetem geográfusa.
A különleges szerkezetet először az oroszországi Tuekta területén tesztelték. A próba sikerrel zárult, a régészek elégséges adatot gyűjtöttek össze a kurgán rekonstrukciójához. A „quadrocopternek” nevezett szerkezet rotorjainak tengelye 70 cm, tömege csupán egy kilogramm. Néha azonban még ez a tömeg is problémát jelenthet az erős szélben, és a kapcsolat is megszakadhat a gépezettel – viszont könnyen szállítható és a motor sem kelt rezgést, így éles felvételeket lehet készíteni a segítségével. A robotrepülő (drón) maximális repülési ideje húsz perc a szállítmányától, a hőmérséklettől és a széltől függően.
Tuekta az Oroszország, Kína és Kazahsztán határán fekvő Altáj-hegységben fekszik; itt azonosítottak a régészek egy 76 méter széles temetkezési halmot. A kurgánnak is nevezett építmények a szkíták törzsfőnökeihez vagy hercegeihez tartozhattak. Tuekta területén – az Ursul folyó mentén- eddig közel kétszáz temetkezési dombot fedeztek fel.
Egyre gyakrabban alkalmazzák a régészek a kicsiny robotrepülőgépeket. Hendrikx szerint ilyen, drónok által készített képek által vizslathatják azokat a területeket is, amelyekről nehéz lenne friss vagy műholdas felvételeket szerezni.
Az archeológusok ráadásul egyre nagyobb kapacitású drónokkal is kísérleteznek. „Ez lehetővé teszi például az infravörös- vagy radarrendszer használatát” – mondta el Hendrikx. „Így lehetővé válik, hogy olyan dolgokat is láthassunk, amelyeket ne tudnánk szabad szemmel látni” – tette hozzá.
A kutatók felfedezéseiket a Journal of Archaeological Science novemberi számában teszik közzé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
