Ír régészek harcolnak az elmúlt 300 év régészeti emlékeiért
2011. szeptember 21. 12:14
Az ír műemlékvédelmi szakhatóság törölni szeretné az összes 1700 után keletkezett épített emléket és helyszínt a törvényi védettséget biztosító listáról, a szigetország régészei azonban ellenzik a vitatott javaslat elfogadását.
Többek között hidak, nemzeti épületek, mészégető kemencék és számos más, 1700 után keletkezett épített emlék védelme szűnhet meg – figyelmeztetett az ír régészek szervezete, az Institute of Archaeologists of Ireland. A "nagyon aggasztó indítványként" hivatkozott javaslatban a Művészeti, Örökségi és Gaeltacht Osztály töröltetni szeretné az összes, 1700 utánra datálható épített szerkezetet és helyszínt az emlékművek és helyszínek nemzeti listájáról.
A hivatal szerint javaslatuk célja, hogy létrejöjjön egy "szabványos, nemzeti megközelítés, amely biztosítja, hogy az épített örökség minden része továbbra is megfelelően védett legyen". A régészek szövetsége szerint viszont az emlékek listáról történő levétele kárt okozhat, ezért a szervezet egybegyűjti a tagok véleményét, hogy "kreatív megoldásokat" terjeszthessenek be Jimmy Deenihan örökségügyi miniszternek.
Az archeológusok szerint a régészeti helyszínek összeírásával foglakozó ASI (Archaeological Survey of Ireland) pénzügyi korlátozottsága, valamint az 1700 utáni emlékek összeírásában mutatkozó elmaradása miatt indítványozta az elmúlt 300 év emlékeinek törlését.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
