Tóban kutatják a tízezer éves vadászat nyomait
2011. március 4. 13:44
A kutatók az amerikai-kanadai határnál húzódó Huron-tavat térképezik fel, amely a feltételezések szerint az egyik legkorábbi lakott terület volt a kontinensen, s ahol egykoron kiterjedt rénszarvasvadászat folyt.
Az Alpena-Amberley Ridge-nél (a földrajzi egység nevét a tó két végpontja, a michigani és ontarioi város után kapta) távirányítással működő szonárral tervezik átfésülni a tavat, miközben a búvárok az elsüllyedt táj régészeti emlékei, lándzsák és más, vadászatra utaló jelek után kutatnak. A Michigani Egyetem kutatói először 2009-ben jelentették be, hogy a víz alá került hegygerincnél sziklaformákra bukkantak, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a prehisztorikus, a paleoindiánok által a rénszarvasvadászathoz használt eszközökhöz.
A jelenleg 35 méter mélyen a vízben elterülő, egykoron 16 kilométer szélesen húzódó felföld a rénszarvasok telelő területét kötötte össze a nyári legelővel, Ontario északi részéig, sőt, azon túl is. „Tudományos értelemben ez nagyon fontos, mivel az egész tájat sikerült megőrizni, nem rondította el a földművelés, s nem építkeztek a helyén” – mondta el John O'Shea, a kutatás vezetője.
A sziklasorok arra kellettek az őslakosoknak, hogy a rénszarvasokat áttereljék a vadászó zónába. A lándzsákkal felszerelkezett vadászok különböző stratégiai pontokon elrejtőzve várták a nagyvadakat, majd a megfelelő pillanatban lesújtottak áldozataikra. A 2009-ben felfedezett sziklák „ígéretes”, de nem meggyőző bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy a vidéken valóban egy ősi vadászó kultúra nyomai lettek volna – magyarázta Guy Meadows vízmérnök.
A kutatásba kanadai szakembereket is bevontak, mivel a hegygerinc egyik fele átnyúlik a határon. Ráadásul a munkába egy programozó is bekapcsolódik, aki háromdimenziós képet készít a természeti képződményről, amellyel azt is meg tudják majd állapítani, hogyan vonult át a rénszarvascsorda, s hogy hol helyezkedtek el a lesben álló vadászok.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
