Még mindig félreértik Eisenhower búcsúbeszédét
2011. január 27. 10:27
Fél évszázada hangzott el a „katonai-ipari komplexum” túlnövekedésének veszélyére figyelmeztető, sokat idézett Eisenhower-beszéd, amelynek évfordulóján a leginkább érintett Pentagon mély csöndbe burkolózott.
Ez annál is inkább érdekes, mivel a védelmi minisztérium folyosóin olyan plakátok lógnak, amelyek a Feketék Történelmének Hónapjára, az Ázsiai-amerikai Különbözőség Hetére, vagy éppen a holokausztra emlékeztetnek. A végül meg nem valósult plakát potenciális készítői nagy hibát követtek el, mivel ezzel a hivatalának utolsó évét töltő Robert Gates védelmi miniszter „hatékonyság” jelszavába öltöztetett, a minisztérium nadrágszíjhúzó intézkedéseit tudták volna népszerűsíteni – a négycsillagos tábornokok számának csökkentését, a fejlesztések leállítását, a beszállítók ezreinek kiiktatását; bár a Pentagon nem győzi tudatosítani az újságírókban: ez nem megszorítás, csupán forrás-átcsoportosítás.
Gates még tavaly egyik májusban elhangzott nagy ívű beszédében hivatkozott Eisenhowerre, s félig tréfásan megjegyezte, hogy egyszer majdnem elődje is eltévedt a hatalmas irodakomplexumban, majd körvonalazta a minisztérium életében várható legfontosabb terveket. „Amikor a védelmi ügyek kerülnek szóba, el kell mondanunk, hogy Eisenhower alatt valódi választások voltak, meghatározták a prioritásokat és bebetonozták a határokat. Ez az elkövetkező években elődeim erőfeszítései és a reformok ellenére is felettébb ritkának számított” – mondta el Gates. „(...) a fegyverkezés oda fog vezetni, hogy a technológiai határok nem lesznek tekintettel a költségekre, vagy az ellenség képességeire” – tette hozzá.
Az 1961. január 17-i, George Washington búcsúja (farewell address) mellett a leghíresebb szónoklatnak tartott beszéd évfordulóján számos megemlékezést tartottak és rengeteg cikk, elemzés jelent meg. Az egyik legérdekesebb David Greenberg, a Rutgers Egyetem történelem és médiatudomány professzorának tollából született, aki a „beszéd új rajongóinak kultuszára” figyelmeztetett, ez ugyanis tévesen Eisenhowert „valódi pacifistaként” ábrázolja. „Eisenhower félelme a katonai hatalom pozíciójával kapcsolatban soha nem kerekedett felül meggyőződésén, hogy az igenis szükséges” – írja Greenberg.