A nácikkal való szövetséget sürgette Lindbergh

2010. szeptember 29. 10:09

Amikor „Lindy” megszólalt, arra az amerikaiak mindig felfigyeltek. Lindbergh tizenhárom évvel a nevezetes rádiónyilatkozat előtt megdöbbentette a világot, amikor 6400 kilométert repült megállás nélkül Long Islandről Párizsba. A hős ezt követően részt vett az America First háborúellenes mozgalomban, amelyben azt követelte országától, hogy tartsa távol magát a Hitler ellen formálódó szövetségtől. Lindberg arról kívánta meggyőzni az amerikai politikusokat, hogy az Egyesült Államoknak semmi keresnivalója nincs az európai konfliktusban, még ha ez azzal járna, hogy a Wehrmacht könnyedén bemasírozik Londonba.

A nyilatkozat megkongatta a vészharangokat Angliában, amely sokáig egyedül volt kénytelen állni a sarat a náci veszéllyel szemben, s maga Churchill is – Lindbergh barátja – felháborodott az izolacionista nézeteket hallván. A pilótát azonban nem csak ezért marasztalták el a tengerentúlon, sokakban az is megütközést keltett, hogy Lindbergh rendre a zsidókat vádolta a háború kirobbantásáért. 1940 őszén – mikor már javában zajlott a blitz, Anglia pedig a legkritikusabb időket élte át – így nyilatkozott Amerika hőse: „Úgy gondolom, hogy semmilyen külső erő nem tudná megoldani az európaiak ügyét, vagy hozna tartós békét. Ők a saját sorsukért felelősek, ahogy mi is a sajátunkért. Korábban az Anglia és Franciaország által dominált Európával volt dolgunk – mostantól Németország tölti be ezt a szerepet.”

Iowai beszédében Lindbergh Angliát „háborús agitátornak” nevezte, majd hozzátette: „Természetes, hogy London azt szeretné, ha az Egyesült Államok mellé állna a háborúban, Anglia ugyanis kiábrándító helyzetben van. Népessége nem elég nagy, hadereje pedig nem eléggé masszív ahhoz, hogy ellenálljon a náci inváziónak és megnyerje a háborút” – így Lindbergh. A pilóta fia elrablását követően Angliában élt, rengeteg barátot szerzett, akik megütközve fogadták az ünnepelt hős nyilatkozatait.

A zsidókkal kapcsolatban – akik a pilóta szerint bele akarják hajszolni az Egyesült Államokat a háborúba – Lindbergh így fogalmazott: „Az agitálás helyett a zsidó közösségeknek minden lehetséges módon a háború ellen kell állást foglalniuk. Csak néhány előrelátó vette ezt észre, a többség viszont nem.” A pilóta antiszemita kijelentései ezzel még nem értek véget: „A legnagyobb veszély az, hogy a zsidók hatalmas befolyással vannak a sajtóra, a mozgóképgyártásra, a rádióra és a kormányra”. Lindbergh támogatói szerint a zsidók gyanakvással tekintettek a pilótára, mondván, a pilóta szőke és kék szemű, „északi” típus, nem az a fajta, akik elnyernék a zsidók szimpátiáját.

Lindbergh határozottan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak a Szovjetunió helyett a náci Németországgal kellene szövetségre lépnie. A háború előtti években amerikai megbízásból több alkalommal is járt Németországban, ahol a német repülést és a légierőt tanulmányozta, s elsőként vehette alaposan szemügyre a titkos bombázót, a Junkers JU88-t, illetve a Messerschmitt 109-t, amelyet maga is kipróbált egyszer. Lindbergh nem fogyott ki a dicséretekből, sőt, egyszer Göring és Hitler társaságában a berlini amerikai követségen rendezett díszvacsorán is részt vett, ahol kitüntették.

A pilóta memorandumban fordult Angliához, amelyben kifejtette: öngyilkossággal érne fel, ha Németország inváziójára London és Párizs katonai választ adna; szerinte Franciaország hadserege gyenge, míg Anglia túlságosan nagy mértékben hagyatkozik a haditengerészetre, ezért azt tanácsolta, kezdjen inkább a légierő fejlesztésébe. Lindbergh ráadásul az eugenika egyik legfőbb propagálója volt, s ezért még a Nobel-díjas Alexis Carrellel is felvette a kapcsolatot.

Lindberghet sokkolta Pearl Harbor, majd nem sokkal az 1941. decemberi támadás után felvételét kérte az amerikai légierőbe, amelyben korábban egyszer már szolgált. Ezt személyesen Roosevelt elnök próbálta megakadályozni, aki nem felejtette el a háborút megelőző években tett kijelentéseit. Később mégis részt vett a háborúban, s több alkalommal végzett berepülést az Atlanti-óceánon. Lindbergh 1974-ben, 72 évesen, megkeseredve halt meg Hawaii szigetén.