Húsz éve voltak az első szabad parlamenti választások az NDK-ban
2010. március 18. 09:55 MTI
Húsz éve, 1990. március 18-án tartották a Német Demokratikus Köztársaság történetének utolsó, egyben első szabad választását.
Demokratikus versengés
Az 1949-ben létrejött "első német munkás-paraszt államban" a kelet-európai változások keretében 1989 nyarától kezdett recsegni-ropogni a szocialista berendezkedés. Megugrott az országot elhagyni szándékozók száma, akik előtt a szeptemberi magyarországi határnyitás szélesre tárta a kapukat, mindennapossá váltak az idővel több tíz- és százezresre duzzadó tüntetések, amelyeken a rendszer megváltoztatása mellett egyre erősebben hallatszott a német egység követelése.
A Német Szocialista Egységpárton belüli bomlás októberre a mindenható főtitkár-államfő, Erich Honecker leváltásához, majd az egész felső vezetés cseréjéhez vezetett, november 9-én pedig "leomlott" az Európa megosztottságát jelképező berlini fal is. Immár legálisan működhetett a tüntetéseket szervező Új Fórum, újraalakultak a régi pártok, s új politikai formációk is megjelentek a színen. Az 1989. decemberben magát Német Szocialista Egységpárt - Demokratikus Szocializmus Pártjára (NSZEP-DSZP) átkeresztelő állampárt kezéből mindinkább kicsúszott a hatalom, s szinte egyedüliként tartott ki az önálló keletnémet állam gondolata mellett, miközben 1990 februárjában Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Moszkvában már megkapta Mihail Gorbacsov szovjet vezető jóváhagyását a két német állam egyesüléséhez.
Az 1989. december 7-én kezdődött kerekasztal-megbeszéléseken a 12 résztvevő szervezet 1990. májusi választási időpontra tett javaslatot, s ennek megfelelően 1990. január 15-én az államtanács is május 6-ra tűzte ki a voksolást. Az események azonban felgyorsultak, a nyugatnémet testvérpártok által támogatott ellenzéki tábor egyre erősebbé vált, miközben mind fenyegetőbb lett a gazdasági összeomlás réme.
A tárgyalások résztvevői végül 1990. január 28-án a választások előrehozatala, s egy átmeneti kormány megalakítása mellett határoztak. Január 29-én a parlament jóváhagyta a választások március 18-i terminusát, s az ellenzéki szervezetek képviselőinek belépését a kormányba. A döntéssel mindenki egyetértett: Hans Modrow miniszterelnök és a napról napra gyengülő NSZEP-DSZP (amely februárban már csak a Demokratikus Szocializmus Pártja elnevezést használta) azt remélte, hogy ily módon megelőzheti a ráadott szavazatok számának további csökkenését.
Az ellenzék kisebb pártjai sem tiltakoztak, hiszen azt tapasztalták, hogy a legerősebb pártok már megtalálták nyugati támogatóikat, ők pedig idővel csak kiszorultak volna a politikai porondról. Az átmeneti kormány létrehozása annak a jele volt, hogy az ország valamennyi politikai ereje érdekelt a stabilitás fenntartásában, s mivel a kabinetbe a kerekasztal-tárgyalásokon részt vevő pártok és szervezetek mindegyike egy-egy képviselőt delegált, e tárca nélküli miniszterek révén az ellenzék is kormányzati felelősséget vállalt. A nemzeti felelősség kormányának élén továbbra is Hans Modrow DSZP-vezető állt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
