Megépül a fáraók álma

2009. július 23. 11:06

Két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a modern világ egyáltalán nem kímélte a gízai piramisokat. Még egy nemzedékkel ezelőtt is magányosan álltak a sivatagban, és ma is így tekintenek ránk a képeslapokról, amelyek alapjául a megfelelő szögből készített fényképek szolgálnak. A turizmus gyors fejlődése azonban körbeépítette őket kávézókkal, éttermekkel, ajándékboltokkal, ló- és teveistállókkal, valamint mindenféle oda nem illő építménnyel és szegényes szállással, ahová a turistákat zsúfolják. Ehhez jön még a Kairót elkerülő forgalmas körgyűrű, amelyet középszerű szállodák szegélyeznek.

Mindez azonban hamarosan megváltozik: a sivatagban megépül a Si-Fu Peng kínai-amerikai építész által tervezett hatalmas múzeum, amely megváltoztatja a gízai tapasztalatokat. A Nagy Egyiptomi Múzeum (GEM) lesz a világ legnagyobb régészeti és egyiptológiával foglalkozó múzeuma, amit úgy terveztek, hogy a piramisok modern kiegészítője legyen. Ott emelkedik majd, ahol a Nílus ártere véget ér, és elkezdődik a sivatag.



Az eredetileg 1992-ben jóváhagyott beruházás legújabb tervei szerint a gigantikus múzeum együttes 550 millió dollárba kerülhet majd, ami nem is túl sok egy 11 futballpályányi méretű kiállítótérért a sivatagban. Az intézményben egyébként több mint 100 ezer ókori tárgy, így Tutanhamon sírjának rekonstrukciója is látható lesz majd. A múzeumba naponta legalább 15 ezer látogatót várnak majd: a tervek szerint ez évente hárommillió turistát jelentene.

Alá al Din Sahín, a Kairói Egyetem régészeti karának dékánja, és egyben a Legfelsőbb Régészeti Tanács egyik tagja szerint az új épületre azért van szükség, mert Egyiptom öröksége turisztikai okokból is nagyon fontos, így azt nem elég megvédeni, hanem be is kell mutatni valamilyen formában.



Ez pedig az új múzeumban valósulhat meg, amelynek projektmenedzserét ebben a hónapban jelölik majd ki, míg a kivitelezőket egy szeptemberben kiírásra kerülő tenderen választják majd ki. Az intézmény a legújabb ütemezés szerint 2013-ban nyílhat majd meg. Ez mostanra létszükséggé vált, hiszen az ország GDP-jének 11 százaléka a turizmusból származik, és a 78 milliós lakosság 12 százaléka él ebből; csak a Legfelsőbb Régészeti Tanácsnak, 30 ezer alkalmazottja van.

A turizmus és régészet kapcsolata azonban már nem ennyire egyértelmű: dr. Záhi Havvász, Egyiptom főrégésze szerint ami jó a gazdaságnak, az nem feltétlen jó az ország kulturális örökségének, hiszen a régészeti kincseket a leginkább a turisták fenyegetik. Elmondása szerint a több ezer látogató csak a Királyok Völgyében döbbenetes pusztításokat okoz, így ha nem figyelnek, 100 év múlva akár minden hasonló kincs eltűnhet majd.



A szakemberek egyre fokozottabb védelmet követelnek: a Királyok Völgyében például idén nyárom csak korlátozott számú turista keresheti fel a sírokat - előzetes időpontkérés alapján. Ezzel párhuzamosan a régészeti helyszínek közeléből minden gépjárművet kitiltottak. Ez azonban csak a kezdet: a tervek szerint az országban még 20 kisebb múzeumot is építenének, amelyek pont a kairói intézmények turistaelszívó hatását ellensúlyoznák majd. Havvász szerint a kiegyensúlyozásra a fokozottabb műemlékvédelem miatt is szükség van.

A főrégész tevékenységét azonban kollégái egy része nem nézi jó szemmel. Azt azonban ők is elismerik, hogy a médiafigyelem nagyon sokat segített az egyiptomi műkincsek csempészetének visszaszorításában, és a korábban külföldre vitt leletek hazavitelében.

A főrégész példáját egyre több közel-keleti ország örökségvédője követi: a médiakampányoknak köszönhetően az irakii kormányzat például egyre több olyan műtárgyat és kincset szerez vissza, amelyeknek az ország 2003-as amerikai megszállása során veszett nyoma. Az Öböl-menti államok is felismerték a turizmus gazdaságélénkítő hatását, így egyre több régészeti és más örökségi helyszínt jelölnek az UNESCO listájára, és a környező országokban is több hatalmas múzeum épül nemzetközi együttműködésben.