1972 óta senki sem járt a Holdon
2009. július 18. 12:41
Ember az űrben
A következő lépés az ember űrbe jutatása lett: az amerikai Mercury-programot azonban megint megelőzték az oroszok. 1961. április 12-én Jurij Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén startolt az űrbe és egy Föld körüli fordulatot megtéve az első űrben járt ember lett. Az első amerikai ezután két héttel indult el az űrbe, ám Alan Shepard 1961. május 5-i 15 perces repülése inkább tekinthető egyfajta űrugrásnak. Az első amerikai űrhajós, aki már a Földet is megkerülte, 1962-ben John Glenn lett. Az ő történetüket és a korai űrkutatók izgalmát Tom Wolfe Igazak című regénye, és a belőle készített film is megidézi.
Az amerikaiaknak még évekkel azelőtt megígérte John F. Kennedy, hogy hamarosan embert küldenek a Holdra. "Hiszem, hogy még az évtized végéig a nemzet megvalósíthatja ama célt, hogy embert juttat a Holdra, és biztonságban vissza is hozza őt" - mondta az elnök a Kongresszus rendkívüli ülésén, 1961. május 25-én. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborús vetélkedés a világűr meghódításáért javában folyt, így Amerika népe hálásan fogadta Kennedy biankó ígéretét.
Egy tudósokból és mérnökökből álló nemzetközi csapat éveken át dolgozott a cél megvalósításán, míg a NASA 1966-ban megpróbálkozhatott az első ember nélküli Apollo-programmal, mely a jármű teherbíró-képességének tesztelésére szolgált. Az amerikai űrprogram is követelt halálos áldozatokat: 1967. január 27-én a floridai Cape Canaveral űrközpontban az Apollo leszállását tesztelték, amikor tűz ütött ki, s három űrhajós meghalt.
A kudarc ellenére a NASA 1968 októberében Föld körüli pályára állította az Apollo 7-et, melynek fedélzetén már emberek is voltak. Még ugyanazon év decemberében az Apollo 8 három űrhajóssal a fedélzetén eljutott a Hold sötét oldala fölé. A tulajdonképpeni Holdraszállás szándékát az utolsó időszakban két „főpróba" előzte meg. 1969 márciusában Apollo-9 elnevezéssel az Apolló űrjárművel és holdkomppal próbarepülést hajtottak végre a Föld körül. Ezt májusban Apollo-10 néven, holdkomppal a fedélzetén egy Hold körüli utazás követte. Ennek során a holdkomp és az űrjármű a Hold körüli pályán elvált egymástól, és míg az utóbbi a Hold fölött 111 km magasságban körpályán maradt, az előbbivel az égitest körül egy ellipszispályára tértek át, és eközben 14,5 km-re megközelítették kísérőbolygónkat. A történteket nagy hatású felvételekkel közvetítették a televízióban.
Az Apollo 11 az egész világ szeme előtt 1969. július 16-án szállt fel a Kennedy Űrközpontból, fedélzetén Neil Armstrong, Edwin Aldrin Jr. és Michael Collins űrhajósokkal. A parancsnok Armstrong, a 38 éves polgári pilóta volt. Az Apollo 76 órás utazás után, július 19-én érte el a Hold pályáját. Másnap 13 óra 46 perckor a Sas (Eagle) nevű leszállóegység levált az Apollóról, melyen egyedül Collins maradt. A Sas két órával később kezdte meg a landolást, és 16 óra 18 perckor érte el a Hold felszínét a Nyugalom Tengerének nevezett részen. Armstrong azonnal rádióüzenetet küldött a houstoni irányítóközpontba, melynek szövege nem kevésbé híres: "A Sas leszállt" (The Eagle has landed).
22 óra 39-kor - öt órával a tervezett időpont előtt - Armstrong kinyitotta a leszállóegység ajtaját. Miközben kapaszkodott lefelé a lépcsőn, a hajótesthez rögzített kamera vette minden lépését, és közvetítette a képet több millió tévénéző számára. A történelmi lépésre - és a történelmi mondatra - 22 óra 56-kor került sor. Armstong bal lábával a Hold szürke, poros talajára lépett, és óvatosan sétálni kezdett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
