Útburkolattá válhatnak a legősibb kínai írásos emlékek
2009. április 28. 08:47 MTI
Az emberi pusztítás és az erózió következtében megsemmisülhetnek a kínai kultúra legősibb ismert írásos emlékei - figyelmeztettek a kínai tudósok.
Az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj Autonóm Területen található Tamajti (Damaidi) település közelében 1988-ban fedezték fel azokat a sziklavéséseket, amelyek a paleográfusok szerint akár 20-30 ezer évvel ezelőtt készülhettek. A 15 négyzetkilométeres sivatagos területen mintegy 3000 csoportban feltárt, több mint 8000 egyedi, sziklába vésett alakzat az óvatosabb becslések szerint is legalább 7-8 ezer éves lehet. Cso Hszing-hua (Zhou Xinghua), az autonóm terület múzeumának egykori munkatársa szerint a vésetek az ott élt ősi társadalom mindennapi életébe engednek betekintést.
A feliratok többsége azonban az időjárás viszontagságai, a szél és a víz okozta erózió, illetve az emberek pusztító tevékenysége miatt jelentős károkat szenvedett. Ninghszia-Huj és Belső-Mongólia határvidékén található rajzok közül számtalan az emberi tevékenységek miatt veszett el, mert az útépítésekhez a helyi lakosság a sziklákból robbantja ki a szükséges alapanyagot. Akadnak olyan "kőfejtők" is, akik kivágják a feliratokat a sziklából, majd autóval elhordják azokat.
"A néhány évvel ezelőtt még tisztán kivehető ábrákon mára már repedések és a pusztítás nyomai láthatók" - magyarázta Cso, hozzátéve, hogy a véseteken a vandalizmus jelentős károkat okozott. "Az emberek gyűjtőszenvedélye és a természet kizsákmányolása mellett a leletek védelmének hiánya együttesen járul hozzá az ősi feliratok megsemmisüléséhez". A régészek szerint a leletek védelmét csak egy erre a célra felállított szervezet oldhatná meg. A könnyebben áthelyezhető kisebb véseteket múzeumokban, a nagyobb sziklákat pedig a helyszínen kellene megvédeni.
Kínában található a világon a legtöbb, illetve legrégibb sziklavéset, amelyek - bár elszórtan - az ország 34 tartományából mintegy 20-ban fedezhetők fel, javarészük mégis az északi területeken maradt fenn. A kutatók korábban a kínai írás legősibb emlékének az i.e. 14-11. században keletkezett jóslócsont-feliratokat tekintették. Ezek az írásjegyek már annyira eltérnek a ma használatos változattól, hogy csak az avatott szemek képesek felismerni azokat.
A szakértők szerint a túlnyomó többségében még képjelekből álló tamajti-véseteken már egy kialakulóban lévő ősi írás alapelemei is megtalálhatók. A különálló képek között legkevesebb 1500 hieroglifát fedeztek fel, amelyeknek mindössze csak a töredékét sikerült megfejteni.