Megérkeztek a szkíta aranykincsek
2009. március 19. 11:07
Már épül a Magyar Nemzeti Múzeumban jövő hét keddtől látható Szkíta aranykincsek című kiállítás, amely több mint ezer műtárgyat vonultat majd fel német, orosz, román és ukrán közgyűjteményekből, valamint a budapesti múzeum saját anyagából. Egy Moszkvából érkezett különleges szkíta ivókürtöt a sajtó képviselőinek jelenlétében csomagoltak ki szerdán a Nemzeti Múzeumban.
Az ezüst, részben aranyozott, pegazus formájú ivókürt (rhyton) a korabeli ötvösművészet csúcspontjának számít, 1982-ben a leggazdagabb uljapi sírhalomból került elő. A különleges darab a moszkvai Keleti Népek Művészetének Állami Múzeumából érkezett - mondta el Fodor István címzetes főigazgató a szerdai eseményen.
A szarvformájú edény felszerszámozott, sörényes, szárnyas vágtató lóban végződik, s igen sérülékeny. A szárnyak alól indulnak a pegazus előrevetett mellső lábai. Az edény peremén belül és kívül lótuszvirág, a középső részen található frízen az istenek gigászok elleni harcának jelenetei láthatók. Az ivókürt serlegszerű lábon ül, magassága 37,3 centiméter.
A Nemzeti Múzeumban utoljára 1990-ben volt hasonló kiállítás, s azóta nagyon sok új lelet került elő. A tárlaton szereplő lófejes csésze és a veretes arany tegez is először lesz például látható - jegyezte meg a főigazgató.
A szkíták fejedelmeik sírja fölé hatalmas, kurgánnak nevezett sírhalmokat emelte, a halottaikat pedig arany tárgyaikkal együtt temették el. A március 24-től május 31-ig látogatható tárlat e temetkezések jelentős darabjait mutatja be Kazahsztántól a Dél-Urál vidékének ékszer-, ruházat- és fegyverleletein át a Fekete-tenger keleti és nyugati partvidékének feltárt kurgánjaiig. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből a közönség egyebek mellett nyílhegyeket, karkötőket, arany gyöngyöket, fekvő szarvas alakú pajzsdíszt láthat majd a diadém és rozetta alakú ruhadíszek mellett a jövő héten nyíló tárlaton.
A kiállítás oldala
Támogasd a 
szerkesztőségét!
