Világörökségi stopot rendeltek el Angliában
2008. december 9. 09:07 Times Online
Meglepő lépésre szánta el magát a brit örökségvédelem: bár az országot sokszor reklámozzák világörökségi helyszíneivel, ezen helyek száma nem bővül tovább, mert a szakértők szerint egyáltalán nem kifizetődő felkerülni az Egyesült Nemzetek listájára. Vannak viszont, akik csak egyszerű sértettséget látnak az ügyben.
A jelölések befagyasztása az UNESCO irányváltásával párhuzamosan történik, hiszen egyelőre a szervezet sem fogadna el több angol örökségi helyszínt – áll az indoklásban. Az ENSZ kulturális, oktatási és örökségvédelmi szerve jobban fókuszálna a fejlődő világra, illetve a természeti örökség védelmére, ráadásul a 24 jelenlegi helyszínt is éppen elégnek tartják - vélik az angolok.
Az Andy Burnham kulturális miniszter által kidolgozott új stratégia persze annak is köszönhető, hogy a PricewaterhouseCoopers nemrég kiadott jelentése nagyon csúnyán lehúzta a szigetországban követett örökségvédelmi irányelveket. Eszerint a turizmustól a valósnál jóval nagyobb bevételeket várnak, és a befolyt összegekből sokszor még a cím megtartása is nehézkes.
A státusz megpályázása ugyanis 400 ezer fontba kerül, és annak megtartása évente 150 ezer fontot emészt fel. Az UNESCO szerint erre szükség is van, mert a helyeknek „kimagaslóan egyetemes értéke van”. A listán 878 természeti és kulturális érték szerepel, a legtöbb helyszín Olaszországban található (43), míg öt másik országnak - Kína, Franciaország, Németország, Mexikó és Spanyolország - van Angliánál több listás eleme.
A végső befagyasztás előtt azonban még három helyszínnel bővülhet a brit lista: ilyen a Pontcysyllte vízvezeték Észak-Wales-ben, Charles Darwin háza Bromley-ban, és Monkwear-mouth-Jarrow ikerkolostora. Ez sokak számára csalódást jelent, így nem örülnek azok a városok és települések, akik szintén bevételeik növekedését várták a cím elérésétől. Ilyen például Ely és Salisbury székesegyháza, Shakespeare szülő- és lakóháza vagy éppen Stockton és Darlington pályaudvara.
Az mindenesetre tanulságos hogy a listán jelenleg szereplő helyek miként látják a jelölés előnyeit. A blaenavoni ipari táj számára a turizmus fellendülést hozott, míg a londoni Tower vezetői nem örülnek a túl sok turistának, akik egyrészt semmit nem tudnak az épületről, másrészt annak állapotát is veszélyeztetik.
A kritikusok szerint mindez csak félrevezetés, és az irányelveket az UNESCO korábbi kritikái és támadásai miatt változtatták meg. AZ ENSZ ugyanis azzal fenyegette meg az angolokat, hogy ha nem változtatnak a jelenleg is követett szabályozásokon, akkor a londoni Tower, Westminster, Bath óvárosa és Stonehenge környéke a veszélyeztetett örökségi listára kerülhet.
Hasonló jelenség egyébként nálunk is tapasztalható: a tokaji világörökségi címtől egyesek már szívesen szabadulnának, míg a Balaton környéki települések a listára sem szeretnének felkerülni. Az okok és magyarázatok nálunk is nagyjából ugyanazok, mint amiket Angliában is megfogalmaztak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
