Tények és/vagy konstrukciók?
2007. augusztus 16. 13:24 Bögre Zsuzsanna
Az ügynökjelentések, mint források
Áttérve a politikai rendőrség megfigyelési dossziéira, amellett érvelek, hogy ezekben az anyagokban is megtalálhatjuk azokat az információkat, amelyek segíthetnek bennünket egy -egy élettörténeti konstrukció megértésében.
Példaként említem meg egy másik interjúalanyom esetét, aki kisgazdapárti politikus volt és 1945-1946 között főispánként tevékenykedett. Amikor élettörténeti interjút készítettem vele 2002-ben, egy nagyon furcsa helyzetnek lettem részese.
A megkeresés évében már idős úr lelkesen elmesélte élettörténetét 1948-ig, majd, amikor letartóztatásának körülményeiről, annak okairól, elhurcolásáról kellett volna szólnia, egyszerűen elhallgatott. (Mint azt később megtudtam, interjúalanyomnak Mindszenti József bíboros perében szántak volna fontos szerepet, amit az hiúsíthatott meg, hogy a börtönben a kihallgatások alatt vészes tüdőbajt kapott.) Mivel bizonyossá vált számomra, hogy egyetlen szóval sem fog többet mondani, feladtam a kísérletezést. Ehhez képest az idős úr két hét múlva felhívott telefonon azzal, hogy folytassuk a beszélgetést.
Újabb találkozásunk alkalmával élettörténetét az 1956-os események utáni korszakába avatott be, részletes élményeket mesélve a hosszú hatvanas évekről. Az 1948 és 1956 közötti időszakából viszont csak töredezett, időnként összefüggéstelen képeket villantott fel. Az interjú után több kérdés merült fel számomra. Miért nem tudott életének közel tíz évéről mesélni interjúalanyom, miért tört ketté élete, hiszen 1948-ban nem csak őt, másokat is bebörtönöztek, stb? Úgy tűnt, hogy az elhallgatott évekről soha semmit sem fogok megtudni.
Ebben az esetben hasznosnak bizonyult az interjúalanyomról szóló ügynökjelentések áttekintése, mivel 1945 óta töretlenül figyeltette a politikai rendőrség. Igyekeztem az iratokból pusztán a tényeket kihámozni, mint például, hogy mely években született több jelentés róla, hány ügynököt állítottak rá, vagy mi derülhet ki az ügynökjelentések és az interjú összehasonlításából? A források összevetése után alakítottam ki konstrukciómat annak tudatában, hogy nem juthatok el a történelmi tényekig, de ahhoz közelebb kerülhetek.
Az ügynökjelentések között találtam egy utalást arra nézve, hogy interjúalanyomat 1948-ban sikerült az ÁVO-soknak beszervezni, de 1951-ben betegségére hivatkozva `kilépett` a hálózatból. Egy év múlva újra beszervezték, de még ugyanabban az évben alkalmatlansága miatt `elengedték`.
A fenti információk után érteni vélem, hogy miért nem tudott interjúalanyom részletes, élményszerű történeteket mondani életének legszörnyűbb korszakáról. Érthetővé vált, hogy a rabkórházból, bármilyen veszélyes is volt az számára, de megszökött 1948-nan, s évekig bujkált egy osztrák határ melletti faluban, ahonnan többször megkísérelte elhagyni az országot.
Az interjújában maga mesélte el, hogy 1951-ben, illetve 1952-ben egyszerűen kitették az állásából, de annak okairól nem szólt. Az okokra az ügynökjelentésben megadott információkból következtethettem. Az történhetett, hogy az ötvenes évek elején sikerült interjúalanyomnak megszabadulnia az ÁVÓ-tól, s elérte, hogy ügynöknek alkalmatlannak tekintsék. Ennek lehetett az ára az, hogy elbocsátották állásából.
Úgy gondolom, hogy interjúalanyom az 1948-as beszervezéséről senkinek sem beszélt, titkát magával vitte. Identitása azonban meghasadt, amin talán ő maga is megpróbált segíteni, amikor vállalkozott élettörténete elmesélésére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
