Párizsba vitték Goddio kincseit
2006. december 29. 09:30
Berlin után, ahol májustól szeptemberig voltak láthatók, most március közepéig Párizsban tekinthetők meg azok az ókori műkincsek, amelyeket Franck Goddio francia régész víz alatti búvárexpedíciói tártak fel Egyiptom földközi-tengeri partjai mentén. A kincsek megtalálásának történetét a Múlt-kor történelmi magazin 1. évadának 12. adásában is láthatja!
A múlt század kilencvenes éveitől folytatott kutatások során Alexandria ókori kikötője királyi negyedének, valamint az eltűnt és a kutatók által megtalált Hérakleion és Kanope ókori városoknak tengervíz borította maradványait vizsgálták át.
A rég elsüllyedt város azonosítása nem tartozott a legnehezebb feladatok közé: antik forrásokból tudjuk, hogy a gazdag Hérakleion a Nílus deltájában terült el, mielőtt örökre eltűnt volna hullámsírjában. A városról rengeteg ókori forrás tesz említést, nem véletlenül, hiszen i.e. 331-ig, Alexandria alapításáig Hérakleion volt a "nagy" kikötőváros, fontos kereskedelmi és vámhely. A legfrissebb feltárások során sikerült megállapítani, hogy a leletek meglehetősen szabályos - 800 x 1000 méteres - téglalap alakban helyezkednek el.
A páratlanul gazdag lelőhelyen bronzedényeket, aranyérméket, kitűnő állapotban maradt ékszereket és számtalan kisebb szobrocskát találtak. A várost valószínűleg természeti katasztrófák sora - köztük földrengés, áradás - pusztította el. Daniel Stanley professzor, a washingtoni Smithsonian Intézet munkatársa számos geológiai mérés után úgy találta, hogy "Hérakleion városa bizonnyal korábban süllyedt el, mint a másik város, Canopus külvárosa, ahol szintén nagyon gazdag és értékes régészeti emlékeket találtunk". De a tárgyi emlékek mellett a feltárásnak van még egy másik, talán nem kevésbé jelentős hozadéka: az ókori források megbízhatóságának kérdése.
Az ókori forrásokban a valóság és a mítosz nagyon közel állnak egymáshoz, szinte szétválaszthatatlanok. A görögök számára a mitológia fontos segítséget nyújtott a múlt és az idegen kultúrák megértéséhez. A görög történész, Diodórosz is említést tett Hérakleionról: egyszer a megduzzadt Nílus olyannyira megdühödött, hogy átszakította a város gátjait, és el akarta pusztítani a várost. Herkules azonban, aki kedvelte az ott lakókat, gyorsan "összekovácsolta" a gátakat, és visszaterelte a folyót medrébe. Az emberek ezek után városukat - megmentőjük tiszteletére - Hérakleionnak nevezték el.
"Az Abu Quiri-öböl feltárása és az új felfedezések - különösen a hérakleioni sztélé, a kolosszális szobrok és a templomi szentély - megerősítenek abban, hogy az elsüllyedt paradicsom Hérakleion városa volt. De egyáltalán, a hérakleioni kikötő felfedezése önmagában is szenzáció, expedíciónk sikere minden elvárást felülmúlt. Nagyon meg vagyunk elégedve" - nyilatkozta Goddio, a kutatás vezetője.
A párizsi Grand Palais különösen este, a kivilágításban látványosan termeiben, és a kiállításra épített medencékben ötszáz, a mai világ számára eddig ismeretlen antik műtárgyat állítottak ki. A Grand Palais "Egyiptom víz által elnyelt kincsei" című látványos kiállítása egyben a víz alatti régészet izgalmas módszereivel is megismerteti a látogatót.
szerkesztőségét!
