Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot?
2004. szeptember 1. 11:13
És ha sikerül...?
A szövetségesek részéről az is fontos ellenérv volt, hogy még ha sikerül is használhatatlanná tenni a négy auschwitzi gázkamra-krematóriumot, a németek minden bizonnyal találtak volna más módot a foglyok meggyilkolására (agyonlövés, ideiglenes gázkamrák, stb.). A holttestek elégetésére pedig már korábban is széleskörűen használtak hullaégető gödröket. Ezekre eleinte `csak` a krematóriumok túlterheltsége és műszaki problémái miatt volt szükség, viszont ha a krematóriumokat lebombázzák, a hullaégető gödrök kapacitását viszonylag egyszerű lett volna növelni. Azaz egyáltalán nem biztos, hogy a krematóriumok megsemmisítése lényegesen lassította volna a táborokba hurcolt zsidóság elpusztítását.
A fentiek alapján elmondható, hogy a bombázás elmaradásában számos politikai és katonai tényező játszott szerepet. Ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal a szövetséges katonai vezetés vonakodása volt mindenfajta "civil", azaz nem katonai műveletben való részvételtől. A fentebb részletezett katonai jellegű nehézségek egyfajta "passzív tudás" formájában befolyásolhatták az elutasító döntést.
A szövetséges katonai-politikai vezetés szintjei együttesen rendkívül sokrétű ismerettel rendelkeztek Auschwitzról és a többi haláltáborról, ám ezeket sosem foglalták rendszerbe. Az összesített információk hiánya meghatározó szerepet játszott abban, hogy nem alakult ki a bombázás végrehajtására irányuló politikai akarat. Ennek hiányában pedig nem kerülhetett sor még a tábor elleni légitámadás megtervezésére sem.
Rácz András
(A szerzőnek a témával foglalkozó nagyobb terjedelmű tanulmánya megjelent a Hadtörténelmi Közlemények c. folyóirat 2004. évi I., áprilisi számában.)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
