Vita az Elgin-márványok körül
2003. február 11. 10:14
Egy ókori márványdarab fordulatot hozhat a múzeumok nemzetközi kapcsolatában. Olaszország ugyanis ígéretet tett arra, hogy visszaad Görögországnak egy, a Pantheonhoz tartozó, a Kr.e. 5. századból származó márványtöredéket. Amennyiben ez valóban megtörténik, akkor az precedens értékű kell hogy legyen a többi múzeum számára is. A múzeumigazgatók homokba dugták a fejüket.
A sokéves polémia azért lángolt fel ismét a British Museum és a görögök között, mert az olasz diplomácia úgy döntött, visszaadnak Athénnak egy ókori domborművet. A töredék Peithoról, a rábeszélés istennőjéről, Ókeanosz lányáról készült szobor részlete, amely valaha a Pantheont díszítette. A márványtömb nem nagy, a mindössze 36x33 cm-es darab az istennő lábát, ill. tunikájának egy darabját ábrázolja. Cserébe Görögország egy időre Olaszországba szállít egy még meg nem határozott domborművet.
A palermói múzeumban lévő darabot a tervek szerint Carlo Azeglio Ciampi, olasz államfő fogja átadni néhány nap múlva, amikor nem hivatalos látogatásra Görögországba érkezik. Az görög kormányhivatalnokok remélik, ez a baráti gesztus majd arra fogja sarkallni a British Museum-ot, hogy az Elgin-márványokat is végre eredeti helyükre szállítsák.
A szóban forgó vitatott darabokon Pheidiász kezének nyoma látható. Az úgynevezett Elgin-márványok ma Európa különböző múzeumaiban találhatók, de a gyűjtemény nagy része Londonban van.
Görögország azt állítja, hogy az 56 panel 17 figuráját Lord Elgin, Anglia isztambuli nagykövete lopta el 1801-ben. Nagy-Britannia viszont azzal érvel, hogy Lord Elginnek egykoron a törökök engedélyezték a márványok elszállítását – így az teljesen legálisan jutott a szigetországba.
Ezek visszaszerzésére Görögország már az ország függetlenségének kivívásától, 1829-től tett lépéseket, de most - a 2004-es athéni olimpiai játékok közeledtével - kézzel fogható eredményre vágynak. Olyannyira, hogy az Akropolisz közelében már meg is kezdték annak az épületnek az építését, amely majd a márványoknak ad otthont.
A palermói múzeum régészeti igazgatója, Agata Villa szerint Olaszország ezzel a szimbolikus gesztussal nagy hibát követ el. Szerinte az olasz minisztériumnak nem lenne szabad sem rövid időre, sem pedig örökre elszállítania a múzeum egyik legértékesebb darabját. (A domborművet 1818 és 1820 között Robert Fagan, Málta és Szicília angol konzulának özvegyétől, teljesen legálisan vásárolta meg a múzeum.) Már csak azért sem, mert múzeumuk különben sem rendelkezik sok görög darabbal, a kezdeményezés figyelmen kívül hagyja a nemzetközi véleményt, ráadásul az olasz múzeum leletanyagának értékét jelentősen csökkenteni. Elképzelése szerint egy rövid időre szóló csere a görög és az itáliai múzeumok között sokkal eredményesebb lenne.
Véleményét számos híres múzeumigazgató is osztja, amelyet egy nyílt levélben adtak közre. Eszerint a tervezett lépés a világ múzeumainak állományát fenyegeti: „A világ tudtára kell adnunk, hogy a tárgyak eredeti helyükre való szállítása sokkal inkább romboló hatású, mint hasznos döntés. A világ múzeumai a kulturális fejlődés olyan ügynökei, amelyeknek állandó feladata a kollektív tudás gyarapítása. Nem csak az egyes nemzetek polgárait szolgálják ugyanis, hanem az egész emberiséget” – olvasható a nyílt levélben. Az aláírók között ott található a new yorki Metropolitan Múzum, a párizsi Louvre, a szent pétervári Ermitázs és a berlini múzeum igazgatójának aláírása is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
