Múlt-kor.hu

Vörösterror az „alkotmányosság templomában” – mit kerestek a Lenin-fiúk az Országházban?

Vörösterror az „alkotmányosság templomában” – mit kerestek a Lenin-fiúk az Országházban?

2016. március 22. 15:45

Nem akad még egy olyan korszak a magyar történelemben, amelynek során a politikai rendőrség olyan rendhagyó helyszínt választott volna főhadiszállásul, mint a tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztálya. A kommün politikai rendőrsége ugyanis az Országház főrendiházi szárnyban rendezkedett be. A tanácsköztársaság kikiáltásának 97. évfordulóján mutatták be B. Müller Tamás Vörösterror az Országházban, 1919 című munkáját. 

Miért éppen az Országház?

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vörösterror az Országházban, 1919 című kötet előzményei egészen a tér átalakítását célul kitűző Steindl Imre Programig vezethetők vissza, amelyben a Kossuth térre a „nemzet főtereként” is hivatkoztak. Ez a koncepció adta az ötletet az Országgyűlés Hivatala által kiadott Nemzet Főtere Könyvek sorozat elindítására, amelynek első darabjaként jelent meg nemrég B. Müller Tamás könyve. Bellasics kifejtette, hogy a Magyarország 20. századi történetét alapjaiban meghatározó öt rendszerváltó esemény a „nemzet főtere” történetén is jól nyomon követhető.

A bevezetőt követően a szerző kapott szót, aki hangsúlyozta: egyedülálló eset, hogy egy diktatúra terrorja részben az Országházban valósult meg, abban az épületben, amely a 20. századi magyar történelem esszenciáját hordozza. A történész munkája során, egy régi újságcikkben talált rá a témára, amely az elmúlt közel száz év során meglepő módon kikopott a történelmi köztudatból, holott alapját kellene képezze a magyar nemzeti identitásnak. Mint B. Müller elmondta, kutatásai során számos kérdés merült fel benne, amelyekre a könyvében igyekezett választ adni: miért pont az Országházban rendezkedett be, és hogyan működött a politikai rendőrség? Kik voltak az áldozataik és mi történt velük? Miért nem tudunk erről a kérdésről semmit?  

A történész kifejtette, hogy megfelelő szakirodalom hiányában levéltári kutatásra – a Magyar Nemzeti Levéltárban a témával kapcsolatban található anyagokra, valamint a tanácsköztársaság bukása után megindított büntetőeljárások során keletkezett, Budapest Főváros Levéltárában található dokumentumokra – alapozott műve elkészítésekor, de a kommün idején az épületben fogva tartott személyek memoárjait is felhasználta (itt raboskodott többek között Darányi Ignác későbbi miniszterelnök, Hegedűs Lóránt későbbi pénzügyminiszter, valamint a dualizmus korának talán legnevesebb újságírója, Rákosi Jenő is).

A fiatal kutató az egyik fent említett kérdésére (miért pont a klasszikus rendőri főhadiszállásnak nehezen nevezhető Országházat választotta a politikai rendőrség székhelynek) igyekezett a rendezvényen választ adni. A történész kifejtette, 1919 elejétől már az épületben működött a budapesti lakáshivatal, valamint a belügy útlevélosztálya, májusban pedig ide költözött a Korvin Ottó által vezetett Politikai Nyomozó Osztály is. B. Müller szerint ennek elsődleges oka az volt, hogy az Országház az új elit által megtagadott 1918 előtti rendszer, a polgári Magyarország szimbóluma volt, amelyet már Steindl Imre is az „alkotmányosság templomának” nevezett. A kommunisták ezzel kívánták jelezni: sikerült legyőzniük a régi Magyarországot.

Private Sentinel

Vörösterror az „alkotmányosság templomában” – mit kerestek a Lenin-fiúk az Országházban?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra