Szent Patriktól a Nagypénteki egyezményig – 11 mérföldkő Írország történelméből
2018. április 6. 18:51 Múlt-kor
A Véres Vasárnap
1972 január 30-án egy polgárjogi menet haladt Derry nyugati külvárosa felől a városközpontban lévő Guildhall térre. Az ilyen menetek gyakoriak voltak: 1968 óta Észak-Írország hozzászokott a katolikus kisebbség egyenjogúságáért és az uniópárti többségi uralom megszüntetéséért tartott nyilvános demonstrációkhoz. E napon azonban a demonstráció véres tragédiával végződött, brit csapatok belelőttek a tömegbe. Tizenhárom férfi vesztette életét, egy tizennegyedik később halt bele sérüléseibe.
A hadsereg azt állította, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezet fegyveresei lőttek rájuk a tömegből, és az állami nyomozás elfogadta az események ezen változatát. A Véres Vasárnap messze nem a legvéresebb eseménye volt a csak „a bajoknak” nevezett több évtizedes észak-írországi konfliktusnak, de az a tény, hogy az állam emberei ölték meg a tizennégy embert, rettenetes módon kiemelte a többi közül ezt az esetet. Következményeit évekig érezni lehetett: a katolikus közvélemény haragra gerjedt, és az IRA és más csoportok támogatása gyors növekedésnek indult. Harmincnyolc évnek kellett eltelnie, mire egy új brit kormányzati vizsgálat felmentette az áldozatokat, és kimondta, hogy a brit katonák cselekedetei „indokolatlanok és indokolhatatlanok” voltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
