Múlt-kor.hu

Nemzeti felháborodás kísérte Petőfi özvegyének második házasságát

Nemzeti felháborodás kísérte Petőfi özvegyének második házasságát

Szendrey Júlia írónő, Hans Christian Andersen meséinek első hazai fordítója, Petőfi egykori felesége 149 éve, 1868. szeptember 6-án halt meg. Petőfi emlékéhez soha nem lett hűtlen, erről naplója, feljegyzései tanúskodnak.

1828. december 29-én született Keszthelyen. Édesapja, Szendrey Ignác, a Festetics-birtok tiszttartója volt. 1838 és 1840 között Mezőberényben, a Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet, ezt követően 1844-ig a pesti Tenczer-Lejtei Leánynevelő tanulója volt, majd a mezőberényi Celestim-kastély leánynevelőjében végzett.

Miután édesapja a Károlyiak jószágigazgatója lett, a család a Szatmár vármegyei Erdődre költözött. Júlia, hogy kitörjön a vidéki élet egyhangúságából, gyakran töltötte idejét barátnőjénél, Térey Marinál Nagykárolyban. 1846. szeptember 8-án itt ismerkedett meg a megyebálon Petőfi Sándorral. Az akkor már közismert költő rögtön elnyerte a haladó gondolkodású lány szívét, aki szülei tiltása ellenére, pontosan egy évvel később férjhez ment szerelméhez.

A boldogító igent az erdődi barokk várkastély kápolnájában mondták ki, mézesheteiket Koltón, a Teleki-kastélyban töltötték. A lány szüleitől semmilyen támogatást nem kaptak, ennek ellenére sikerült saját otthont teremteniük. Pesten az irodalmi élet ünnepelt párja lettek. George Sand, a különc írónő nagy hatással volt Júliára, aki szoknya helyett gyakran jelent meg nadrágban, és előszeretettel szivarozott. Már áldott állapotban volt, amikor kitört a forradalom. A párizsi trikolór mintájára megvarrta, március 15-én férje mellére tűzte a később ismertté vált első piros-fehér-zöld kokárdát. Petőfi naplójából tudható, hogy miközben a költő a Nemzeti dalt írta, szíve hölgye magának nemzeti színű főkötőt készített.

Zoltán, egyetlen közös gyermekük 1848. december 15-én született meg. A segesvári csata után férje halálhírére Júlia felkerekedett, és megpróbálta felkutatni hitvesét. Még a hadszíntérre is elment, majd Pesten Haynautól próbált útlevelet szerezni, hogy Törökországba is elmenjen, de nem kapott úti okmányokat.

Egy ideig Kolozsvárott, majd apjánál, Erdődön élt, de még a gyászév letelte előtt, 1850-ben férjhez ment Horvát Árpád történészhez. Frigyét nemzeti felháborodás kísérte, rajongói, barátai elfordultak tőle. Noha három gyereke is született, a második házasságban nem találta meg a boldogságot. Júlia nagybetegen, másfél évvel halála előtt, elhagyta férjét.

Szendrey Júlia második házasságából született gyermekeivel

Mindenki csak az istenített költő hűtlen özvegyét látta benne, pedig ő maga is alkotott. Verseket költött, George Sand írásait és meséket fordított, írt. 1856-ban az ő tolmácsolásában jelentek meg először Magyarországon Andersen meséi, figyelemre méltóak esszéi is. Petőfi emlékéhez soha nem lett hűtlen, erről naplója, feljegyzései tanúskodnak.

Betegségtől meggyötörten, boldogtalanul, elhagyatottan halt meg 1868. szeptember 6-án. Utolsó útjára csak Zoltán fia kísérte ki, második férje nem engedte el a temetésre a közös gyermekeket. A Kerepesi temetőben, a Petőfi családdal közös sírban nyugszik.

Nemzeti felháborodás kísérte Petőfi özvegyének második házasságát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra