Múlt-kor.hu

Megfagyott ürülékével ásta ki magát a lavina alól a sarkkutató dán óriás

Megfagyott ürülékével ásta ki magát a lavina alól a sarkkutató dán óriás

2018. október 11. 17:56 Múlt-kor

Peter Freuchent méltán tartják a világ egyik legérdekesebb emberének. Élt az inuitok között, majdnem megfagyott Grönlandon és megszökött a nácik fogságából. Hetven évesen pedig még a főnyereményt is megnyerte egy amerikai televíziós vetélkedőben.

Lorenz Peter Elfred Freuchen egy zsidó származású dán családban látta meg a napvilágot 1886-ban. Üzletember édesapja által ösztökélve először orvosi tanulmányokat folytatott, de hamarosan rádöbbent, hogy a nyugodt, polgári életet nem neki találták ki. Ő kalandokra vágyott, és hogy a régi vikingek nyomdokaiba lépve meghódítsa a messzi északot. Mindehhez a kinézete is adott volt: Freuchen felnőtt korában több mint 198 centiméter magas volt és egy igencsak tekintélyt parancsoló, dús szakállat viselt.

1906-ban otthagyta az egyetemet és a híres sarkkutató, Knud Rasmussen társaságban Grönlandra indult első expedíciójára. Dániából kihajózva egészen addig haladtak észak felé, ameddig csak a tengeren az lehetséges volt, majd kutyaszánra szállva folytatták útjukat.  amelyet a következő években még. Az utazás során gyakran éltek együtt inuit eszkimókkal, akiknek megtanulták a nyelvüket is. A hatalmas termetű Freuchen különösen jól beilleszkedett az eszkimó vadászok közé és még egy jegesmedvebundából készített kabátot is készített magának egyik zsákmányából.

1910-ben Freuchen és Rasmussen egy kereskedelmi telepet létesítettek Grönland északnyugati pontján, amelynek a Thule nevet adták (ma egy kisváros, Quaanaaq néven), utalva az ókori térképeken megjelenő Ultima Thule nevű helyre, amelyet jellemzően valahová az ismert világ szélére szoktak helyezni. A telep később kiinduló bázisként szolgált az észak ismeretlenje iránt lelkesedő felfedezők számára.

Az első ilyen expedícióra 1912-ben került sor, amikor Freuchen és Rasmussen közel 1000 kilométert tettek meg Grönland belsejében. Céljuk az volt, hogy igazolják – vagy cáfolják – az elméletet, amely szerint a sziget legészakibb pontján fekvő Peary-föld valójában egy önálló sziget, amelyet egy csatorna választ el Grönlandtól (ma már tudjuk, hogy valójában egy félszigettel van dolgunk).

Az utazás majdnem Freuchen életébe került, amikor egy lavina elsodorta és maga alá temette őt. Saját beszámolója szerint a hó – egy szabályos kis barlangot képezve – rövidesen megfagyott körülötte. Minthogy nem voltak nála a rendes ásófelszerelései, a dán óriás egy meglehetősen különleges eszközhöz folyamodott. Saját, kőkeményre fagyott ürülékéből formált egy kést, amellyel aztán ki tudta magát szabadítani a jég fogságából.

Bár élete ily módon szerencsésen megmenekült, az északi expedíciók nyomait egész élete során magán viselte. 1926-ban például a sarkköri hideg okozta fagyás és üszkösödés következtében egyik lábát teljesen elveszítette, míg a másikon több lábujjától kellett búcsút vennie.

Dániába hazatérve aktív társadalmi életet élt. Csatlakozott a Szociáldemokraták pártjához, rendszeresen publikált a neves Politiken című napilapba és több könyvet is írt a grönlandi expedíciókról, valamint az inuitok kultúrájáról. A filmes világban is kipróbálhatta magát, amikor Metro-Goldwin-Mayer stúdió forgatókönyvírója és szakértője lett – elsősorban természetesen a sarkköri témájú filmekkel kapcsolatban. Az 1933-as, Oscar-díjat nyert Eskimo című filmben még egy kisebb statiszta szerepet is kapott, és egy hajóskapitányt alakított.

Az 1930-as években se hagyott fel az utazással és eljutott többek között Szibériába és Dél-Afrikába is. 1938-ban megalakította a Kalandorok Klubját, amely mind a mai napig működik.

A második világháború és Dánia német megszállása alatt következetes és hangos náciellenes magatartást tanúsított. Nyíltan vállalta zsidó származását és aktívan segítette a dán ellenállást. Ennek eredményeképpen a németek le is tartóztatták, de Freuchennek sikerült megszöknie és Svédországba menekülnie.

A háború után feleségével Dagmar Cohnnal az Egyesült Államokban, New York városában telepedett le. 1956-ban azzal hívta fel magára ismét a figyelmet, hogy megnyerte a főnyereményt a $64,000 Question (64 ezer dolláros kérdés) című televíziós vetélkedőben. Végül 1957-ben, 71 éves korában hunyt el Alaszkában. Végakaratának megfelelően, hamvait fiatalkori kalandjainak ikonikus helyszíne, Thule mellett szórták szét.

Megfagyott ürülékével ásta ki magát a lavina alól a sarkkutató dán óriás

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra