Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Lányukat megölette volna, férjét azonban eltemetni sem akarta Svédország őrült királynéja

2018. november 30. 08:36 Múlt-kor

<

A boldogtalan királyné

Mária Eleonóra rajongva szerette új férjét, akivel közös volt érdeklődésük az építészet és a zene iránt, azonban keveset láthatta: Gusztáv Adolf uralkodása során szinte folyamatosan külföldön háborúzott. Mária Eleonóra eközben a stockholmi udvarban kizárólag német udvarhölgyei társaságában töltötte idejét, ugyanis nehezen tudott hozzászokni a svéd emberekhez és a zord éghajlathoz. Nem kedvelte Stockholmot, mert Berlinhez képest meglehetősen unalmasnak találta, a svéd embereket pedig kulturálatlannak. Nem kedvelte a búskomor erdőket, a rossz utakat és a tőzegtetejű fa házakat.

Az udvarban Mária Eleonóra extravagáns ízlésének megfelelően egymás után léptek fel a bolondok és a törpék, továbbá Németországból és Franciaországból hozatott aranyműveseket, zenészeket és balett-táncosokat. Mindemellett hamar feltűnt környezetének az új királyné temperamentuma: hajlamos volt a dühkitörésekre és a durva beszédre (akár férjével is), Gusztáv Adolf gyakori távollétei során pedig mély depresszióba süllyedt, melyek során megvonta magától mind az ételt, mind az alvást.

Mivel a király nem csak ritkán volt otthon, de élete is folyamatosan veszélyben forgott a harcmezőn, elsődleges fontosságú volt, hogy a pár mihamarabb örököst nemzzen – különösen annak tekintetében, hogy Gusztáv Adolf legközelebbi élő férfirokona, aki a trónt örökölte volna halála esetén, nem volt más, mint a szintén a Vasa-házból származó lengyel király, III. Zsigmond. Zsigmond korábban már volt Svédország királya, azonban nagybátyja, Károly (Gusztáv Adolf édesapja) letaszította a trónról, és magát koronáztatta királlyá IX. Károly néven.

Az utódnemzés nem ment könnyen: az esküvő után hat hónappal érkezett egy halva született lánygyermek, két évvel később egy újabb lánygyermek mindössze 11 hónaposan hunyt el, 1625-ben pedig egy fiuk született halva. 1626. december 7-én Mária Eleonóra ismét életet adott egy gyermeknek. A baba egészséges volt, azonban erős lanugóval, azaz magzati szőrzettel született, amelyből csupán arca, karjai és lábai alsó része látszottak ki. Eleinte – a szőr, valamint rekedt kiabálása miatt – azt feltételezték, fiú, azonban hamar kiderült, hogy lány.

A király féltestvére, Katalin – félve Gusztáv Adolf reakciójától – nem közölte vele a baba nemét, amikor elé vitte. Félelme azonban hiábavaló volt, a király ugyanis, miután látta, hogy lánygyermeke született, kijelentette. „Okos lesz, hiszen máris a bolondját járatta mindannyiunkkal!” Ezután azt parancsolta, hogy a fiúörökösnek kijáró minden ünnepélyességgel hirdessék ki nyilvánosan a gyermek születését, akit édesanyjáról Krisztinának nevezett el.

Az udvar több napot várt azzal, hogy a gyermekágyban fekvő királynéval közölje a hírt. Miután megtudta, hogy lánya lett, felkiáltott: „Fiú helyett lányt kaptam, sötétet és ocsmányt, nagy orral és fekete szemekkel. Vigyétek innen, nem akarok ilyen szörnyeteget!” A vélhetően szülés utáni depresszióban szenvedő királyné ellenszenve nem múlt el később sem, és különös balesetek kezdtek történni a kis Krisztina körül.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Lányukat megölette volna, férjét azonban eltemetni sem akarta Svédország őrült királynéja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra