Múlt-kor.hu

Mi történt a szülinapomon?

Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 06
20 találat
[1]

350. december 6.

Meghal Miklós püspök

A kis-ázsiai püspök a gyermekek és a hajadonok, valamint az aggszűzek védőszentje, továbbá a zálogházak tulajdonosaié, az illatszerészeké, az utazóké és a zarándokoké, a tengerészeké és a révkalauzoké. Az országok és tartományok közül Oroszország, Görögország, Szicília, Lotaringia és Apulia patrónusa. A keleten és nyugaton is igen népszerű szent életéről csak legendák szólnak, történelmi fogódzó nélkül. A 13. századi legenda Aurea (Arany Legenda) és a keleti (görög és orosz) egyház hagyományai alapján mintha több férfiú alakja keveredne a Miklós püspökkel kapcsolatos mondakincsben. Az egyik legenda szerint égi jel hatására választották meg a Lükia tartományban lévő Müra püspökévé, s az eretnek egyházmegyét felemelte, nagy gonddal igazgatta. A másik hagyomány szerint egy szegény patarrai család három lányát pénzadománnyal mentette meg a lezülléstől (három éjszaka egy-egy zsákocska aranyat dobott be az apa házának ablakán). Relikviái itáliai kalmárok kezén bukkantak fel Bari városában, 1087-ben, miután Mürát a szeldzsuk törökök elfoglalták. Az ereklyéknek új templomot építettek, amely a középkorban híres zarándokhely lett. Németalföldön `Sint Claas` tisztelete egybefonódott azzal a helyi szokással, hogy ünnepén a polgárok ajándékot osztottak szét a gyermekek között. Ez a szokás aztán elterjedt német földön, később Angliában, majd az egész kontinensen.

[2]

1240. december 6.

A mongolok elfoglalják Kijevet

A mongolok, akik hatalmas birodalom fölött uralkodnak Kelet-Ázsiában (1215), oroszországi támadása készületlenül éri a Nyugatot - 1240. december 6-án elfoglalják Kijevet. Bár az orosz fejedelmeknek tudomásuk van a Mongol Birodalomról, a veszélyt túl csekélynek ítélik, hogy az ország védelmére összefogjanak, és hogy háttérbe szorítsák a dinasztikus ellentéteket. Miután 1235-ben, Karakorumban, a mongol nagykán fővárosában elhatározták a nyugati hadjáratot, a mongolok Batu kán vezetésével 1236-ban betörtek a dél-orosz sztyeppekre. Kijev 1240-ben elesik. Novgorod és az északnyugati fejedelemségek sértetlenül maradnak, mert a mongolok az időjárási viszonyok miatt nem nyomulnak tovább északra. 1241 áprilisában tovább hatolnak nyugat felé, ám itt a mongol uralom átmeneti volt.

[3]

1492. december 6.

Kolumbusz felfedezi Hispaniolát

Kolumbusz felfedezi Hispaniolát, a mai Haiti és Dominikai Köztársaság területét

[4]

1641. december 6.

Meghal van Dyck holland festő

Anthonis van Dyck, aki Antwerpenben született és viszonylag fiatalon, 42 éves korában halt meg 1641. december 6-án Londonban, művészeti tanulmányait többek között Rubens műhelyében folytatta. Éppen van Dyck korai műveiben érezhető leginkább a nagy mester hatása. 1627-től 1632-ig tartó itáliai utazása után van Dyck újból Antwerpenben tartózkodik, ahol a jezsuita rend számára, amelynek maga is tagja volt, festett vallásos tárgyú képeket. Van Dyck 1632-ben udvari festőként Angliában költözött és itt bontakozott ki portréfestészete, melyben jelentős alkotásai születtek. Az itáliai művészet hatása alatt arcképfestészetében előnyben részesítette a barna és sötét tónusokat. Az alakokat könnyed eleganciával ábrázolta, a dekoratív ruházatot és hátteret emelte ki és ezzel az előkelő nemesi réteg képét alkotta meg. A barokk kort az egyházi és világi hatalom megerősödése (abszolutizmus) határozta meg. Az individualizmus és az a magabiztosság, ami a reneszánszot jellemezte, szigorú rendezőelvek mögé szorul vissza. A barokkban az események érzékszerveinkkel való tapasztalása áll az előtérben, és ezáltal az érzék feletti világ is érthetővé és értelmezhetővé válik.

[5]

1665. december 6.

Megszületett Bercsényi Miklós

A kuruc főgenerális Temetvényben született. Rövid ideig látogatta a nagyszombati egyetemet, majd fiatalon bekapcsolódott a török elleni felszabadító háborúba. Buda 1686-os ostromában a vágsellyei vár kapitányaként vett részt, majd Szeged főkapitánya lett. 1689-ben grófi címet kapott, 1691-től Ung vármegye főispánja, majd aranysarkantyús vitéz, királyi tanácsos, az alsómagyarországi bányavárosok helyettes generálisa volt. 1696-98-ban az újonnan szervezett felsőmagyarországi hadikommissaritus főkapitánya. 1697-ben a hadrakelt vármegyei nemességgel segítette letörni Tokaji Ferenc hegyaljai fölkelését. A nemesi-rendi elégedetlenség fokozódása idején került kapcsolatba II. Rákóczi Ferenccel. Fontos szerepet kapott Rákóczi francia és svéd diplomáciai kapcsolatainak kialakításában. A szabadságharc kezdetén a konföderált rendek generálisaként az 1703. évi győzedelmes felső-magyarországi hadjárat irányítója volt. Előbb a selmeci, majd a nagyszombati béketárgyalásokat vezette, 1707-ben ő kötötte meg a Rákóczi lengyel királyságát tervező varsói szerződést I. Péter cárral. Politikai nézetei sokban különböztek Rákócziétól. Szűkebb térre igyekezett szorítani a protestáns köznemesség befolyását az államigazgatásban, s katonapolitikai, diplomáciai vitákba is keveredett a vezérlő fejedelemmel. Mindvégig kitartott azonban a konföderációra tett esküje mellett. A szabadságharc bukása után élete hátralévő részét a törökországi Rodostóban töltötte. 1723-ban másodszor is megnősült, Kőszeghy Zsuzsannát, Mikes Kelemen szerelmét vette feleségül. 1725. november 6-án halt meg Rodostóban. Hamvait - Rákóczival együtt - 1906-ban hozták haza, s a kassai dómban helyezték nyugalomra.

[6]

1745. december 6.

Megszületett Benyák Bernát

A komáromi illetőségű szerzetes a piarista rend gimnáziumaiban poétikát, retorikát, majd matematikát, fizikát, filozófiát tanított. 1816-ban a selmecbányai gimnázium igazgatója volt. A pesti líceumban elsőként tanította magyar nyelven a bölcseletet, és írta magyar nyelven bölcseleti tanulmányait. Ő sürgette először az állami tanárképzést, s javasolta, hogy az oktatás nyelve minden fokon magyar legyen. A magyar filozófiai nyelv kialakításán munkálkodott, ennek érdekében kéziratos szótárakat állított össze és magyarul tett közzé filozófiai tételeket. Írt filozófiai, tanügyi műveket, magyar és francia nyelvtant, több iskoladrámát, verseket és zenedarabokat. Több mint 200 művének nagyobb része kéziratban maradt.

[7]

1774. december 6.

Ausztria állami oktatást vezet be

Ausztria az első, ahol állami oktatást vezettek be. Mária Terézia (1717-1740-1780) felvilágosult abszolutista uralkodó kijelentette: az iskolaügy `politikum`, azaz államhatalmi kérdés- és az oktatást ennek megfelelően is kezelte. 1760-ban létrehozta az Udvari Tanügyi Bizottságot, majd 1764-ben létrehozta a Magyar Tanügyi Bizottságot is. 1773-ben a XIV. Kelemen pápa által feloszlatott Jezsuita rend vagyonát az oktatás fejlesztésére fordította, ebből 1775-ben jött létre a Tanulmányi Alap, 7 millió forinttal. 1773-ban létrehozta a Magyarországi Helytartó tanács Tanulmányi Bizottságát, majd elrendelte a tanítóképző normaiskola-hálózat felállítását. 1776-ban hirdette ki a tanügy-igazgatási rendeletet, amely 9 tankerületre osztotta Magyarországot. 1777. augusztus 22-én adta ki a magyarországi oktatásügy első átfogó szabályozását, a Ratio Educationist. Ezzel Magyarországon is lerakta a polgári tanügyigazgatás állami szervezetének alapjait, megújította az iskolai tantárgyak rendszerét, tartalmát, és korszerű nevelési elveket (filantrópizmus) képviselt. Előírta a 6 - 12 évesek tankötelezettségét.

[8]

1805. december 6.

Meghal a grafitceruza feltalálója

Páriszban meghal Nicolas-Jacques Conté festő. 14 éves korától portréfestészetből élt. Szenvedélyesen érdeklődött a műszaki tudományok iránt, s a francia forradalom éveiben - az angliai grafitszállítás hiányában - a grafitot agyaggal keverve létrehozta a korszerű grafitceruzát. Részt vett Napóleon egyiptomi hadjáratában (1798-99), s hazatérve megbízták egy Egyiptomról szóló mű megszerkesztésével, amely korai halála miatt befejezetlen maradt. A róla elnevezett Conté-kréta nevű rajzszerszám fekete, barna és vörös színben a XIX. században volt népszerű.

[9]

1805. december 6.

Megszületett Entz Ferenc, a modern magyar kertészet megteremtője

Entz Ferenc Sümegen született. 1825-31 között a pesti és bécsi egyetemen folytatta tanulmányait. 1831-ben szerzett orvosi diplomát Bécsben, s ott kezdett el dolgozni. Magyarországra visszatérve Batthyány Fülöp herceg uradalmi orvosaként Mezőkomáromban dolgozott. Az orvosi munka mellett a mezőgazdaság, a kertészet és szőlészet gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozott, faiskolát, kertet és szőlészetet alapított. Tapasztalatairól szaklapokban jelentek meg cikkei. Az 1848-49-es szabadságharcban az átvonuló horvát csapatok megsemmisítették orvosi berendezéseit és gyógyszertárát. A szabadságharcban mint százados főorvos szolgált egy pesti tábori kórházban, ezért később az osztrák hatóságok eltiltották az orvoslástól 1850-ben Pesten kertészetet és faiskolát, majd 1853-ban kertészképző iskolát alapított, amely a mai Kertészeti Egyetem jogelődjének tekinthető. 1860-ban az akkor alakult Vincellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet igazgatójává nevezték ki, ahol elsőként mutatta ki, hogy a mákból ópium nyerhető. A szőlészet, borászat és kertészet minden ágával foglalkozott, nagy gondot fordított a gyógy- és fűszernövényekre. 1876-ban szembetegsége miatt nyugdíjba vonult, s Promontoron telepedett le. 2005-ben róla nevezték el a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusának könyvtárát és levéltárát.

[10]

1831. december 6.

Meghal gróf Teleki Ferenc

Besztercén látta meg a napvilágot 1785. április 4-én. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd Kolozsváron jogot hallgatott. Göttingenben folytatott matematikai tanulmányokat, s 1812-ben az addigi nehézkes szögmérő készülékek helyett egy kézben tartható szögmérőt talált fel, gyártását egy bécsi cég vállalta. 1816-ban kezdett verseket írni, amelyeket - Toldy Ferenc értékelése szerint - derült életbölcsesség, enyelgő humor és zengzetesség jellemzett. 1831-ben a Magyar Tudós Társaság tagja lett.

[11]

1851. december 6.

Kossuth Lajos New York-ba érkezik

A szabadságharc bukása után, másféléves török internálás nyomán, Kossuth Lajos száműzetésében több országot is felkeresett, hogy támogatást szerezzen a levert magyar szabadság ügyének. Ennek során 1851 végén a Mississippi hadihajó fedélzetén az Egyesült Államokba utazott. December 6-22. között kíséretével New Yorkban tartózkodott, december 31-én Washingtonban a Fehér Házban fogadta Fillmore elnök, majd 1852. január 5-én a szenátus, 7-én pedig a képviselőház hivatalos fogadást rendezett tiszteletére. Bár Kossuth még több, mint fél éven át agitációs körutat tett Amerikában, célját nem érte el: a hivatalos politikai támogatást nem sikerült megszereznie, mivel az amerikai kormány kitartott hagyományos be nem avatkozási politikája mellett.

[12]

1877. december 6.

Edison bemutatja a fonográfot

New Jerseyben az első fonográf felvétel bemutatóján Thomas Edison maga mondja fel `Mary Had a Little Lamb` című mondókát.

[13]

1906. december 6.

Megalakul a Munkás Testedző Egyesület

Az egyesület alapszabályát 1908-ban hagyták jóvá. Az első közgyűlést 1908 májusában rendezték az első tornaórát viszont már 1908. március 18-án megtartották.

[14]

1906. december 6.

Hivatalosan megnyitják a Szépművészeti Múzeumot

A múzeum gyűjtési körébe tartozik a földközi-tengeri ókori kultúrák anyaga, Európa közép- és újkori festészete, szobrászata és grafikája. - A legjelentősebb magyar képzőművészeti közgyűjtemény állományának alapját a Magyar Nemzeti Múzeum Képtára és az Országos Képtár vetette meg, ezek törzsanyaga a Pyrker gyűjteményből, az 1871-ben az állam által megvásárolt Esterházy-képtárból, Ipolyi Arnold 1872-ben odaajándékozott gyűjteményéből valamint Pulszky Károly vásárlásaiból állt. A gyűjtemények múzeummá egyesítését az 1896 évi VIII. tc. mondta ki, s az építkezés 1900. augusztus 1-jén kezdődött Schickedanz Albert és Hercog Fülöp impozáns tervei alapján. A klasszicizáló eklektika utolsó jelentős magyarországi alkotása elkészültekor Európa legkorszerűbb múzeuma volt. A nagyközönség előtt 1906. december 6-án nyílt meg. A timpanonon az olimpiai Zeusz-templom nyugati szoborcsoportjának kiegészített másolata látható, amely a kentaurok és lapithák harcát ábrázolja. A múzeum belsejét többször átépítették, mert tervezésekor inkább a reprezentatív terek kialakítása, mintsem a műtárgyak bemutatása volt a fő szempont. Fénykora Petrovics Elek igazgatása időszakára, 1914-35-re tehető, amikor állománya igen nagy mértékben gyarapodott. A II. világháború idején a gyűjtemények egy részét Németországba szállították, az elhurcolt műkincsek 1946-47-ben zömmel visszakerültek. A múzeumban a legjelentősebb a Régi Képtár, amelyben rendkívül gazdag olasz (Raffaello, Giorgione, Tiepolo) és németalföldi (Brueghel, Frans Hals, Rembrandt) s jelentős spanyol (Greco, Goya) anyag látható. A Régi Szoborgyűjtemény is számos jelentős olasz művet tartalmaz. 1983 novemberében hét festményt, köztük két Raffaellót elraboltak, amelyek nagy nemzetközi nyomozás eredményeképpen kerültek vissza.

[15]

1917. december 6.

Finnország elnyeri függetlenségét

Az észak-európai országot a XIII. században hódították meg a svédek, majd 1284-ben hercegségként a svéd koronához csatolták. Több mint 500 évvel később, a cári Oroszországtól elszenvedett háborús vereség (1808-1809) után a svédek az oroszok javára lemondtak egész Finnországról. Az állam önkormányzattal rendelkező nagyhercegség lett, ügyeit a cár által kinevezett főkormányzó irányította. 1917. december 6-án Finnország elnyerte függetlenségét, majd december 31-én Szovjet-Oroszország Népbiztosainak Tanácsa is elismerte állami önállóságát.
Az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozó finn törzsek az i.e. VII. és az i.sz. I. század között vándoroltak mai lakhelyükre, és fokozatosan északra szorították az ott élő lappokat. "Valódi" történelmük 1157-től kezdődött, amikor IX. Szent Erik svéd király keresztes hadjárattal Svédországhoz csatolta a területet, amely 1284-ben hercegség, majd 1581-ben nagyhercegség lett. A finnek 1527-ben áttértek a lutheránus hitre. Svédország 1721-ben Karéliát, majd 1743-ban újabb finn területeket volt kénytelen átengedni Oroszországnak, amely 1809-ben egész Finnországot megszerezte. Finnország 1917-ig a cári orosz birodalom autonóm nagyhercegsége volt. Az orosz forradalmat követően 1917-ben kiáltották ki a függetlenséget, 1919. július 17-én fogadták el a köztársasági alkotmányt. Bár 1932-ben megnemtámadási szerződést kötöttek, a Szovjetunió területi követelései 1939 novemberében a téli háborúhoz vezetettek. Az 1940. március 12-én aláírt békeszerződésben Finnország területének egytizedét elvesztette, de a balti államoktól eltérően megvédte függetlenségét. Finnország 1941-ben Németország oldalán vett részt a II. világháborúban, amelyből az 1944. szeptember 19-i fegyverszünettel lépett ki. Az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében újabb területeket kellett átadnia a Szovjetuniónak, de 1955-ben visszakapta Porkkala kikötőjét. A II. világháború után a finnek alapvető törekvése volt, hogy az önállóságot megtartva jószomszédi viszonyt alakítsanak ki a Szovjetunióval, illetve később Oroszországgal. Az el nem kötelezettség politikáját Juho Kusti Paasikivi (1946-1956) és Urho Kaleva Kekkonen (1956-1981) elnökök képviselték, az utóbbi 1969-es javaslatára 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével 1973-1975 között a finn főváros volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet színhelye.

[16]

1926. december 6.

Meghal Claude Oscar Monet francia festő

Az impresszionizmus vezéregyénisége és legkövetkezetesebb képviselője Párizsban született 1840. november 14-én. Gyermekkorát Le Havre-ban töltötte, 1859-ben ment Párizsba. Festőtársaival, Renoirral és Bazille-lel szemben álltak az akadémizmussal, és Monet vezetésével a fontainebleau-i erdőbe jártak festeni. Az 1874-ben bemutatott Impresszió, a felkelő nap című képe nyomán lett a csoport neve impresszionisták. 1872-78 között Argenteuil-ben élt, ezek voltak művészete kiteljesedésének évei. Festészetének csaknem kizárólagos témája a táj volt, képein nem a tárgyak térbeli ábrázolására, hanem a színek és a megvilágítás viszonyának kifejezésére törekedett (A Szajna Argenteuil-nél - 1868, Boulevard des Capucines - 1876). Feldarabolta a tiszta színekkel festett vonalakat és érdeklődése elmosódott körvonalú témák megfestése felé fordult, a vízen villódzó fényeket, az atmoszferikus fényhatásokat élénk, világos színekkel kísérelte meg visszaadni. Művészetét az 1880-as években kezdték fokozatosan elismerni. 1889-ben Rodinnel közösen rendezett gyűjteményes kiállításának igen nagy sikere volt. A Saint Lazare pályaudvar (1876) és a Roueni katedrális (1892) című sorozatokban ugyanazt a témát különböző napszakokban festette meg. Késői korszakának kiemelkedő alkotásai a Themze-képek (1899-1904). Művészetének óriási hatása volt, s van még ma is. A budapesti Szépművészeti Múzeum három alkotását őrzi.

[17]

1956. december 6.

Meghal Bhimrao Ramji Ambedkar, az érinthetetlenek vezetője

Egy nyugat-indiai érinthetetlen mahar családból származott, apja katonatiszt volt. Az iskolában sok megaláztatást szenvedett el magasabb kaszthoz tartozó társaitól. Ösztöndíjat kapott a barodai fejedelemtől, s az Egyesült Államokban, Angliában és Németországban járt egyetemre. Ezután köztisztviselő lett Barodában (ma Vadodara, Gujarat), de itt is sokan lekezelően bántak vele, ezért jogi, majd pedagógus pályára ment. Hamarosan a haridzsánok, a legalsó, érinthetetlen kaszt tagjainak vezetője lett, lapokat alapított, melyek érdekeiket védték, és a kormány törvényhozó testületeiben külön képviseletet biztosított számukra. 1945-ben tette közzé Ezt tette a Kongresszus és Gandhi az érinthetetlenekkel című írását, amelyben vitatta, hogy Gandhinak joga van az érinthetetlenek szószólójaként fellépni. 1947-51 között igazságügy-miniszter volt India központi kormányában. Az alkotmány megszövegezésében vezető szerepet játszott, és sokat tett azért, hogy azt a parlament elfogadta. Az alkotmány törvényen kívül helyezte az érinthetetlenek megkülönböztetését, de amikor Ambedkar látta, hogy ez az elv kiirthatatlan a hinduizmus tanai közül, 1956-ban kétszázezer társával Nagpurban áttért a buddhista hitre.

[18]

1990. december 6.

Szaddam Husszein túszokat enged szabadon

Szaddam Husszein bejelenti, hogy mind a 2000 Irakban és az elfoglalt Kuvaitban fogva tartott külföldi túszt szabadon engedi.

[19]

1991. december 6.

Meghal Aczél György politikus

Appel György néven Budapesten született 1917. augusztus 31-én. Építőmunkásként kezdett el dolgozni, miközben autodidaktaként képezte magát. Részt vett a Somér ifjúsági cionista mozgalomban. 1935-ben belépett a KMP-be. 1936-ban fél évet járt a Színművészeti Akadémiára, majd amatőr színészként tevékenykedett. 1942 elején letartóztatták, később munkaszolgálatra hívták be, ahonnan azonban sikerült magát leszereltetnie. A német megszállás és a nyilas uralom alatt több száz zsidót mentett meg. 1946 nyaráig a kommunista párt budapesti, majd az V. kerületi bizottságán dolgozott, azután a párt Zemplén, majd Baranya megyei titkára volt. A Rajk-per körüli tisztogatások során 1949-ben bebörtönözték, 1954-es szabadulása után rehabilitálták. 1957 és 1990 között volt kulturális miniszterhelyettes, az állampárt ideológiai titkára, miniszterelnök-helyettes, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója és országgyűlési képviselő. Az 1960-as évek közepétől 1985-ig minden beosztásában a kulturális élet egyszemélyes gazdájának és irányítójának számított. A később `három T` (támogatás, tűrés, tiltás) néven elhíresült művelődéspolitikai irányelvek megalkotója volt. Kultúrpolitikai tevékenysége a szocialista rendszer összeomlásától a bírálatok kereszttüzében áll.

[20]

2002. december 6.

Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásain megállapodás született a versenypolitikai fejezet még nyitott kérdéseiről

Ezzel az egész tárgyalási folyamat egyik legnehezebb témakörét sikerült lezárni. A megállapodás legkevesebb 48 nagyvállalatot és becslések szerint összesen mintegy négyezer milliárd forint értékű beruházást érint, mivel a nagybefektetők többségének biztosítja az eddig élvezett adókedvezményeket.

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. tél: 7 végzetes pillanat

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra