Mi történt a szülinapomon?
Keresési feltételek:
Hónap: január • Nap: 23
Hónap: január • Nap: 23
42 találat
[1]
1348. január 23.
I. (Nagy) Lajos Aversában kivégezteti Károly durazzói herceget, a többi Anjou herceget pedig Magyarországra küldi túszként
[2]
1556. január 23.
Földrengés pusztít Kínában
Rendkívüli méretű földrengés rázta meg Kína földjét: azóta is ezt tartják az emberi történelem legnagyobb természeti katasztrófájának. Jóllehet, energiáját tekintve elmaradt a két évszázaddal későbbi 1755. november 1-jei lisszaboni rengés mögött, de az emberi életekben okozott kárt tekintve tartja a rekordot: a halottak száma 830 ezer, a sebesülteké pedig mintegy másfél millió volt. A megdöbbentő tragédia magyarázata, hogy a lakosság nagy része a híres kínai löszbe vájt barlangokban lakott, és ezek az első földlökésre azonnal beomlottak. (Ugyanez történt az 1920-as Kanszu tartománybeli rengés alkalmával is, az akkori halálos áldozatok számát 200 ezerre becsülik.)
[3]
1571. január 23.
Megnyílik a Royal Exchange
I. Erzsébet királynő Londonban megnyitja a Thomas Gresham bankár által alapított Royal Exchange-t
[4]
1579. január 23.
Létrehozzák az Utrechti Uniót
Németalföld déli tartományai - Artois, Hennegau és Nyugat-Flandria - január 6-án megalapítják az Arrasi Uniót, melynek élén a spanyol helytartó, a pármai Farnese Sándor herceg áll. Ezzel szemben január 23-án, az északi tartományok: Holland, Utrecht, Zeeland, Gelderland és Groningen létrehozzák az Utrechti Uniót. Brabant és a többi déli tartomány később az Arrasi Unióhoz csatlakozik. Amióta Németalföldön a kálvini tanok követőinek száma megnövekedett, kiéleződtek a vallási ellentétek. A kálvinisták vallási türelmetlensége oda vezet, hogy a déli, vallonok lakta, túlnyomórészt katolikus országrészek leszakadnak Orániai Vilmostól, a függetlenségi harc vezetőjétől (1566., 1572. IV. 1., 1584. VII. 10.). Orániai Vilmos politikai célkitűzései Németalföld föderalisztikus egyesítésén alapulnak, ahol az egyes tartományok megőrzik helyi közigazgatásukat és minden ember szabadon élhet vallása szerint. Ezen a ponton azonban legmegbízhatóbb híveinél, a kálvinistáknál ütközik ellenállásba. Ezzel meghiúsul a genti pacifikáció (1576. XI. 5.), amely az északi felkelő tartományok, Holland, Zeeland és Orániai Vilmos szövetségét jelentette a nem lázadó déli tartományokkal. A szövetség azután jött létre, hogy spanyol katonák támadtak Antwerpenre és Brabantra, s célja a spanyolok elűzése és az ország békéjének biztosítása volt. Az Arrasi Unió a déli tartományoknak biztosítja a rendi önállóságot és az alkotmányt. Ennek fejében uralkodójuknak ismerik el a spanyol királyt és elfogadják a katolikus vallás egyedüli érvényességét. Az 1579. május 17-én a spanyol király és az Arrasi Unió között megkötött békével a déli tartományok visszatérnek a spanyol fennhatóság alá. Az Arrasi Unióval ellentétben az Utrechti Unió védelmi szövetségnek tekinti magát, és egyre többen csatlakoznak hozzá, többek között a déli tartományokból is. 1581. július 26-án a hágai manifesztumban az Utrechti Unió hét tartománya (Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Groningen, Overyssel és Friesland) kimondja elszakadását Spanyolországtól és az illegitim uralkodóval szemben érvényes ellenállási jog értelmében a spanyol királyt trónfosztott fejedelemnek nyilvánítja.
[5]
1647. január 23.
A skótok kiadják az angol királyt a parlamentnek
Archibald Campbell, Marquess of Argyll skót nemes 400 000 fontért kiadja I. Károly angol királyt a parlamentnek. Miután a parlament hadserege a Marston Moor (1644. VII. 2.) és Naseby (1645. VII. 14.) melletti csatákban felülkerekedett az angol polgárháborúban, a király Skóciába menekült. Károly Skóciában a presbiteriánus nemesek és egyháziak támogatásában bízott, akik önállóságuk védelmére, a "Konvent"-be tömörültek. Károly alaptalanul reménykedett abban, hogy az angol-skót vallási ellentétet önmaga számára kihasználhatja. Egy megvesztegetési ügylet segítségével a londoni parlamentnek sikerül meghiúsítani terveit. A király elfogása után vitára kerül sor a parlamentben. Miközben radikálisok bizonyos feltételek mellett ragaszkodnak a királysághoz, Oliver Cromwell a köztársaság bevezetése mellett foglal állást.
[6]
1761. január 23.
Megszületett Friedrich von Matthisson német költő
Halléban tanult, Dessauban volt nevelő, később színház-intendáns és főkönyvtáros. Elsősorban érzelmes költeményeket írt, s egyike volt az alpesi táj korai megéneklőinek. Franz Schubert kedvelt költője volt, több dalt komponált verseire, csakúgy mint Beethoven. Schiller is magasztalóan írt róla, de hazánkban is igen népszerű volt. Nagy hatást gyakorolt Batsányi, Berzsenyi, Bajza és Kölcsey lírájára, s Petőfi is fordított tőle.
[7]
1767. január 23.
Mária Terézia úrbéri rendeletet hoz
Telkes jobbágyoknak azokat a parasztokat nevezzük, akik a jobbágyi szolgáltatások fejében (pénz- és terményadó, robot- és ajándékkötelezettség) a földesúrtól telket vagy résztelket kaptak használatra. (A 16. században még a parasztság többségét, a 19. század elején már csak kisebbségét alkották.) A belső telket a házhely és a mellette fekvő kert alkotta, a külső telek a szántóból, rétből állt; mindezekből a fél, illetve negyedtelkes jobbágy az egész telkesének felét, negyedét birtokolta - gyakran többet, mint amennyi egy más természeti adottságokkal rendelkező faluban az egész telkes gazdának volt. A jobbágyok részesültek a falu közös erdejéből, nádasából, legeltethettek a közlegelőn. A teleknagyságot 1767-ig, Mária Terézia úrbéri rendeletéig nem rögzítették, de országos átlagban fél telekhez 6-7 hektár szántóföld, 3 hektár rét tartozott, az ehhez szükséges igaerdő négy ökör vagy ló volt. (Ezenkívül a gazda disznót, juhokat, baromfit tartott.) A 18. században azonban egyre növekedett a zsellérek száma. A század elején a parasztság egynegyede, az 1760-as években már 35 százaléka volt zsellér, azaz olyan parasztember, akinek nem volt jobbágytelke. Vagy azért, mert az adott falu már "telített volt", és nem jutott neki jobbágytelek, vagy pedig azért, mert a zsellérnek nem volt elegendő igásállata egy résztelek megművelésére. Óriási különbség volt azonban a saját házukban lakó, ún. házas zsellérek és a házatlan zsellérek között. Ezeket alzselléreknek is hívták, s más portáján fizetség vagy munka fejében húzták meg magukat. A zselléreknek is lehetett bérelt vagy felesben, árendában művelt földje, még inkább szőleje, vagy erdőt, lápot irtottak. Némelyik házas zsellér nem is élt rosszabbul, mint negyed telket művelő jobbágytársai. A házatlan zselléreket viszont már mindenki a szegény sorsú falusiak közé számította.
[8]
1783. január 23.
Megszületett Stendhal francia író
Henri Beyle néven Grenoble-ban látta meg a napvilágot 1783. január 23-án. Hivatalnokként és katonaként is szolgálta Napóleont, részt vett az oroszországi hadjáratban. A kritikai realizmus egyik első és legjelentősebb európai képviselője volt. Élete nagy részét Olaszországban töltötte (Lajos Fülöp uralkodása idején francia konzul volt), több írásban örökítette meg élményeit. Életrajzi tanulmányt írt Rossiniről. 1830-ban született legismertebb regénye a Vörös és fekete, a Bourbon restauráció korának rajza. Hőse, Julien Sorel a feltörő polgárság megtestesítője, sorsában a hanyatló arisztokrácia és az erősödő polgárság, az egyház és a liberális világnézet harca tükröződik. Pármai kolostor című regénye ugyancsak e korszak erkölcsi és politikai állapotát mutatja be. Mindkét alkotása elmélyült realista lélek- és környezetrajz, az emberi szenvedélyek ábrázolásának mesterműve. E műveiből nagysikerű filmek is készültek. Kevésbé ismert regénye a Vörös és fehér.
[9]
1793. január 23.
Másodszorra osztják fel Lengyelországot
Poroszország és Oroszország Pétervárott aláír egy szerződést, amelyben a Lengyel Királyságot másodszor is felosztják. Lengyelország elveszíti az első felosztás (1772. VII. 5.) után megmaradt területének felét. A megmaradt állam önállóan nem életképes, Oroszországtól válik függővé. A lengyel országgyűlés orosz nyomásra kénytelen elismerni az új felosztást. Poroszország a lengyel területek 15%-át kapja, Danzig (Gdańsk) és Thorn (Toruń) városokat, valamint a Posen (Poznań) környéki területeket, Oroszországnak a lengyel területek 41%-a jut, Litvánia, Podólia és Volhinia. Poroszország először támogatta a lengyel hazafiak törekvését a régi Lengyelország visszaállítására. Ezek azonban ellentmondtak az Orosz Birodalom érdekeinek, amely nem akarja elveszíteni befolyását Lengyelország felett. Nagyhatalmi egyeztetés után végül Poroszország Oroszország oldalára állt. Ausztriát a második felosztásnál nem vették figyelembe, ami megterheli a porosz-osztrák viszonyt. Ausztriát utólag kárpótolják lengyel területekkel.
[10]
1799. január 23.
Nápolyban és környékén megalapítják a Parthenopei Köztársaságot
A francia megszállást követően Nápolyban és környékén megalapítják a Parthenopei Köztársaságot, s ezzel a forradalmi Franciaország tovább gyarapítja csatlósállamainak rendszerét. A csatlósállamok a forradalmi propaganda szóhasználatával `testvérköztársaságok`. A francia hatalmat biztosítják a meghódított területeken, továbbá jelentősen hozzájárulnak a háborúk költségeihez. A francia uralommal szemben felmerülő minden esetleges ellenállást keményen megtorolnak. Az alábbi köztársaságok jöttek létre: - Batáviai Köztársaság (Hollandia) - 1795. május 16-tól, - Liguriai Köztársaság (Genova környéke) - 1797. június 6-tól, - Cisalpin Köztársaság (Észak-Itália) - 1797 júliusától, - Helvét Köztársaság (Svájc) - 1798. február 9-től, - Római Köztársaság (Egyházi Állam) - 1798. február 15-től.
[11]
1806. január 23.
Meghal William Pitt brit miniszterelnök
Ifj. William Pitt brit politikus, aki 1773-1801 között, majd 1804-től volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, 46 éves korában meghal Londonban. Pitt irányította Nagy-Britannia politikáját a francia forradalmi háborúk idején. A király bizalma és az állandó parlamenti többség révén a miniszterelnöki tisztség Pitt alatt döntő politikai tényezővé vált. Az id. William Pitt fiát energikus és ügyes államférfiúi fellépése miatt, már 24 éves korában miniszterelnökké nevezték ki. Hamarosan a reformpártiak egyik vezére lett. Újjászervezte a pénzügyeket és a vámokat, helyrehozta Nagy-Britannia gazdasági életét az amerikai függetlenségi háborúban elszenvedett vereség után, ám parlamenti reformot nem tudott keresztülvinni. Az ír kérdést 1800-ban nagy-Britannia és Írország uniójával oldotta meg. Kérdés persze, hogy ezzel az "ír kérdés" valóban megoldódott-e. Az írek, mint katolikusok egyenjogúsítása (1801) nem sikerült neki sem, ezért lemondott.
[12]
1832. január 23.
Megszületett Edouard Manet francia festő
[13]
1848. január 23.
Meghal Rózsavölgyi Márk hegedűművész
Balassagyarmaton született Rosenthal Márk néven. Zenei tanulmányai után Pesten, a magyar színtársulat hegedűse lett. Később Bajára költözött, de mint hegedűművész az egész országot bejárta. 1833-ban visszatért Pestre, s néhány év múlva a Magyar Színház szerződtette. 1846-ban engedték meg hivatalosan nevének magyarosítását. Személyében tisztelhetjük a verbunkos zene egyik utolsó, a csárdás egyik legelső mesterét. Őszinte barátság fűzte Petőfihez. Fia, Gyula alapította a híres zeneműkiadó céget.
[14]
1849. január 23.
Munkába áll az első orvosnő
Az angol születésű Elizabeth Blackwell az első nő, aki a new yorki orvosi iskola elvégzése után hivatásos orvosként munkába állhat.
[15]
1851. január 23.
Anton Schmerling lovag igazságügyminiszter kiválik a kormányból
[16]
1861. január 23.
Megkezdi munkáját az országbírói értekezlet
Feladata: az „ideiglenes törvénykezési szabályok” kidolgozása
[17]
1873. január 23.
Kaposvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánítják
Kaposvár történelmében a rómaiak, a kelták, az avarok, jelenléte nem volt olyan jelentős, mint más nagyvárosainkban. A mocsaras Kapos-völgyet messze elkerülték a fontosabb útvonalak. Az első jelentősebb esemény 1061-ben történt, amikor Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Zselicszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. A neves egyházi központot már gyakrabban keresték fel a királyok, sőt 1372-ben nádori közgyűlés helyszíne is volt. A látogatások sietették a település fejlődését. A XIV. században, a Kapos mocsarai közé felépítettek egy váracskát. A török terjeszkedése, a szaporodó külső támadások miatt lassan felértékelődött a kis erődítmény szerepe. A mostoha természeti adottságok, amelyek miatt nehéz volt a területet megközelíteni, az idegen hódítók elől menekülők számára menedéket jelentettek. Az oszmán túlerő azonban 1555-ben elfoglalta a várat, és 131 évig tartotta megszállás alatt. A török kori háborúskodások következtében erősen megromlott az erődítmény állapota, de mégsem ez okozta a vesztét. A Rákóczi-szabadságharcot követő várrombolások a kaposi várat is elérték, ma már a romjai is alig láthatók. A város XVIII. századi újjáépítésének helye nem a vár lett, hanem az attól északabbra fekvő, kissé magasabb területek. Az új földesurak, az Esterházyak somogyi birtokaik központját itt építették fel, melynek nyomán a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. Így az sem véletlen, hogy 1750-ben Somogy megye székhelyét is itt rendezték be. Az új megyeszékhelyre beköltöző lakosság jó része iparosokból és kereskedőkből állt, akik elindították a polgári fejlődés útján Kaposvárt. A lakosságszám folytonos növekedésével felépültek a fontosabb közintézmények; a gyógyszertár, a gimnázium, a megyei könyvtár, a megyeháza. A szabadságharc idején és az azt követő években, igen jelentős volt az ellenállás az idegen hatalmakkal szemben. A város polgárai 1869-ben országgyűlési követnek választották meg a Torinóban élő Kossuth Lajost. A megyeszékhelyen a reformkor óta felhalmozódott szellemi és anyagi energiákat végül a kiegyezés szabadította fel. Ekkor megindult a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú város címet kapott.
[18]
1876. január 23.
Megszületett Otto Diels Nobel-díjas német szerves kémikus
Otto Paul Herman Diels Hamburgban született. A berlini egyetemen Emil Fischernél tanult kémiát, majd 1916-ban a kieli egyetem kémiaprofesszora lett. 1906-ban fedezte fel a rendkívül reakcióképes szén-szuboxidot, más néven triszén-dioxidot, amelyet a malonsavból vízelvonással állított elő, s meghatározta tulajdonságait és kémiai összetételét. Módszert dolgozott ki a hidrogénatomok egy részének bizonyos szerves molekulákból fémszelénnel történő eltávolítására. A diénszintézis kapcsán olyan szerves anyagokat használt fel gyűrűs szerves anyagok létrehozására, amelyek két szén-szén kettős kötést tartalmaztak. Ezt a módszert, amelyet 1928-ban tanítványával, Kurt Alderrel dolgozott ki, ma Diens-Alder reakciónak nevezik. Eljárásuk különösen a műgumi és a műanyagok előállításában fontos. A kémiai Nobel-díjat 1950-ben kapta - Alderrel megosztva - a ciklikus szerves vegyületek előállítására szolgáló módszerükért, az ún. diénszintézis felfedezéséért és kifejlesztéséért. A tudós 1954. március 7-én halt meg Kiel-ben.
[19]
1878. január 23.
Szentpétervárott véget ér a 193-ak pere
Az első kirakatper a `nép közé járás` titkos szociálforradalmár mozgalmának tagjai ellen. (A szociálforradalmárok nevét rövidítették később eszernek, s a csoport a bolsevikok ellenfeleként került be a kelet-európai lakosság köztudatába. Hasonlóan politikai csoportot - alkotmányos demokratákat - jelöl az eszerekkel együtt emlegetett kadet rövidítés; őket a közhiedelem ma kadétoknak katonaiskola növendékeknek véli.) 1874-ben titkos csoportok intenzív előkészítő munkája után megalakult a `nép közé járás` mozgalom, amely elsősorban a diákság körében hódított. A falusi földközösségben a jövőbeli szocialista társadalom modelljét vélik felfedezni. A mozgalom célja: a vidéki lakosság körében politikai agitációt folytatni, hogy így idézzék elő az orosz társadalom átalakítását. A vidéki lakosság bizalmatlansága azonban a többnyire az orosz felső rétegből származó diákokkal szemben meghiúsítja a mozgalom fáradozásait. A városokban élő munkásokat kulturális rendezvényeken, titkos körökben igyekeznek meggyőzni a forradalmi átalakulások céljáról. Az orosz titkosrendőrségnek mindig sikerül a forradalmi törekvéseket felfedni és legalább rövid időre elnyomni.
[20]
1898. január 23.
Megszületett Széchenyi Zsigmond utazó író, vadász
A Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferencnek a dédunokája Nagyváradon látta meg a napvilágot. Gyermekkorát a Fejér megyei Sárpentelén, illetve osztrák és cseh rokonsága európai otthonaiban töltötte. Középiskolái elvégzése után főiskolai tanulmányait 1919-23 között Münchenben, Stuttgartban és Cambridge-ben folytatta. Számos vadász- és állatgyűjtő expedíciót szervezett 1927-től járt Szudánban, Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában és Líbiában. 1935-ben Alaszkában vadászott, 1937-ben Indiában, majd ismét Egyiptomban, s élményeit könyvekben örökítette meg. Legnépszerűbb műve az első afrikai vadászútjáról szóló `Csui` című könyve. 1947-50-ben az Erdészeti Központ vadászati felügyelője volt, 1951-től a Mezőgazdasági Múzeumban, később a keszthelyi Helikon Könyvtárban dolgozott, majd 1960-ban részt vett a Természettudományi Múzeum 1956-ban elpusztult afrikai gyűjteményének pótlására indított expedícióban. Úti élményeit megörökítő könyvei több kiadásban, milliós példányszámban láttak napvilágot, s idegen nyelvekre is lefordították. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak a kenyai Masai Mara Nemzeti Parkban.
[21]
1898. január 23.
Létrehozzák a Hangya fogyasztási szövetkezetet
Az első szervezet gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére 1898. április 12-én alakult meg Brogyánban, egy Bars megyei szlovák faluban. A XX. század elején már 70 Hangya szövetkezet műkődött, 1911-ben pedig már az ezrediket avatták Dömsödön. Az első világháború előtt számuk már elérte a háromezret. A szövetkezetek jelentős eredményeket értek el a falusi áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a hitel- és áruuzsora leküzdésében, valamint a tejtermékek könnyebb értékesítésében. A tordasi mintafaluban a gyermekgondozást, az iskolafenntartást és az egészségügyi szolgálatot is a szövetkezet látta el. A Hangya azért lett vonzó, mert képes volt a nagybani beszerzés és értékesítés összes előnyét biztosítani a szövetkezeti tagok számára: mivel az egész ország részére nagyban vásárolt árut, így 20-30, olykor 50 százalékkal olcsóbb árat tudott elérni. A mozgalomnak a II. világháború előtt 2000 tagszövetkezete, 4000 boltja és 80 termelő üzeme volt. A Hangya 1945 után elsorvadt, s 1947-ben beolvasztották a Magyar Országos Szövetkezeti Központba főosztályként, majd 1949-ben a nevében is megszüntették. A Hangyák vagyonát - amely magában foglalt 30 konzervgyárat és 20 ipari üzemet is - elvették. A mozgalom 1989 őszén újjászerveződött.
[22]
1898. január 23.
Megszületett Eizenstein filmrendező
Szergej Mihajlovics Eizenstein Rigában látta meg a napvilágot. Első filmje A sztrájk nagy sikert aratott, majd rá egy évre - 1925-ben - a Patyomkin páncélos című filmjével már nemzetközi hírnévre tett szert. Az 1905-ös forradalomról szóló filmjét világszerte vetítették. 1928-ban Hollywoodba ment, de az amerikai filmszakma nem fogadta be, s így tovább utazott Mexikóba, ahol 60 000 méter filmet forgatott, de műve befejezetlen maradt. A felvett anyag nagy része azonban különböző összeállításokban - a többi között `Que viva Mexico`, `Eizenstein Mexikóban` címen - a közönség elé került. 1933-ban tért vissza hazájába. Ismert műve a `Jégmezők lovagja`. `Rettegett Iván` című filmjét a II. világháború idején forgatta. Életművének filmtörténeti jelentősége szinte felmérhetetlen. Elméleti munkáit többször is kiadták, művészetéről könyvtárnyi elemzés látott napvilágot. Moszkvában hunyt el 1948. február 11-én.
[23]
1901. január 23.
Megalakul a Társadalomtudományi Társaság Budapesten
[24]
1919. január 23.
A belügyminiszter rendőri intézkedésekre kap felhatalmazást a kommunisták ellen
A polgári demokratikus kormányzat sem gazdaságilag, sem politikailag nem konszolidálódott. A belső válságjelenségeket elmélyítette, hogy 1918 november-1919 január között a Szent István-i magyar államterületnek már jóval több, mint a fele idegen megszállás alá került. A társadalmi elégedetlenség is felszínre emelte a koalíción belül lappangó ellentéteket. A Károlyi-párt (hivatalos nevén az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt) konzervatív-liberális szárnya túlságosan radikálisnak tartotta a kormány politikáját a reformszándékait, különösen a vagyonadó- és a földreformterveket. A csoport vezetője, Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter, december 23-án lemondott tisztségéről. Célkitűzése az volt, hogy egy tisztán polgári kormány vegye át a hatalmat. A fordulat előkészítésére január 1-jén megalakította a Polgárszövetséget, amelyhez csatlakoztak, többek között, Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja, az Országos Földmíves Párt, később a keresztényszocialisták és más polgári politikai erők. Lovászy programja magába foglalta a területi integritás helyreállítását, a földreformnál a magántulajdon tiszteletben tartását, a polgári szabadságjogok biztosítását és a hatékony szociálpolitikát. 1919 első napjaiban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat sorsa a szociáldemokrata Párt állásfoglalásán múlik. A szociáldemokrata pártválasztmány és a Budapesti munkástanács január 7-8-i ülésein megvitatták a kormányból való kivonulás és a tiszta szociáldemokrata kormány alternatíváját. Végül kompromisszumos javaslatot fogadtak el: a párt a koalíció tagja marad, de nagyobb részt követel a hatalomból. Január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyit, miután a miniszterelnökségről lemondott, ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel, köztársasági elnök minőségben. A miniszterelnök Berinkey Dénes lett. Az új kormány számára a legfőbb gondot a KMP aktivitásának erősödése jelentette. Január 23-án a belügyminiszter rendőri intézkedésekre kapott felhatalmazást a kommunisták ellen. Ennek foganatosítására február 21-én történt meg. Az előző napon a Népszava székháza előtt a munkanélküliek tüntetése során lövöldözésre került sor. A több halálesetet és nagyszámú sebesülést okozó incidensért a hatóságok a kommunistákat tették felelőssé. A KMP vezetőinek többségét letartóztatták, a párt helyiségeit bezárták, a Vörös Újságot betiltották. A kommunistákat a kormány sem bíróság elé állítani, sem szabadon bocsátani nem akarta. Ők pedig, a Gyűjtőfogházban a politikai foglyokat megillető kivételes bánásmód lehetőségeivel élve, "államköltségen" valóságos pártirodát tartottak fenn, innen irányították az agitációt és a szervezkedést. A kommunisták azonban számoltak a hatalomátvétel békés módozatával is.
[25]
1921. január 23.
Megjelenik a Kiáltó Szó
Kiáltó Szó címmel megjelenik Kolozsvárott Kós Károly , Paál Árpád és Zágoni István kiáltványa a romániai magyarsághoz.
Fő pontjai:
- szembe kell nézni a valósággal, dolgozni kell;
- ki kell építeni a román néppel való békés együttélést.
[26]
1924. január 23.
Munkáspárti kormány alakul Nagy-Britanniában
Az első munkáspárti kormány megalakulása Nagy-Britanniában, MacDonald vezetésével
[27]1928. január 23.
Megszületett Jeanne Moreau francia színésznő
Kezdetben színpadokon lépett fel, s kiváló drámai alakítást nyújtott többek között a Macska a forró háztetőn és a Pygmalion című darabban. Először 1948-ban lépett kamera elé. Kivált a Moderato cantabile, az Egy szobalány naplója, a Jules és Jim, - ebben alapozta meg világhírnevét -, a Viva Maria és az Éjszaka című filmben játszott emlékezetes szerepet, s olyan filmrendezőkkel dolgozott együtt, mint Joseph Losey, Elia Kazan, Michelangelo Antonioni és Luis Bunuel. Sok filmje a magyar közönséghez is eljutott. 1991-ben a francia Becsületrend tisztjévé avatták. 1995-ben - életművéért - megkapta a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, a César-díjat. 1986-88-ban ő volt a francia Filmművészeti Akadémia elnöke. 2001 januárjában a Francia Szépművészeti Akadémia első női tagja lett.
[28]1931. január 23.
Meghal Anna Pavlovna orosz balerina
1892-től a szentpétervári balettiskola növendéke volt, 1899-ben lépett fel először a szentpétervári Mariinszkij Színházban. 1906-tól ugyanott szólista, 1909-10-ben az Orosz Balett vezető magántáncosa, a tiszta klasszikus balett képviselője volt. 1913-ban elhagyta Oroszországot, saját társulatot alapított, amellyel számos országban bemutatkozott, 1927-ben Budapesten is fellépett. Leghíresebb szerepe A hattyú halála című szóló táncköltemény, amelyet Saint-Säëns zenéjére az ő számára koreografált Mihail Fokin.
[29]1941. január 23.
Leverik a Vasgárda lázadását Romániában
[30]1943. január 23.
A brit haderő elfoglalja a német kézen levő Tripolit
[31]1944. január 23.
Meghal Edvard Munch norvég festő
[32]1947. január 23.
Meghal Pierre Bonnard francia festő
[33]1953. január 23.
Bemutatják az Állami Áruház című nagy sikerű filmet
Rendezője Gertler Viktor volt, a forgatókönyvet Barabás Tibor, Darvas Szilárd, Gádor Béla készítette. A mű alapjául Kerekes János zeneszerző zenés vígjátéka szolgált. A film alapötlete a korszakra jellemzően `osztályharcos`: az egyik nyugati (ellenséges) rádióadó elterjesztette, hogy valami `baj` lesz a forinttal. Az emberek ennek hatására megrohanták az áruházakat, és felvásárolták az árukészletet. Az ebből adódó mulatságos konfliktusok tárháza e mű. Az `Állami Áruház` című filmmel az operett új műfaja teremtődött meg. A központi téma már nem az úri világ élete, hanem a társadalmi mindennapok és annak konfliktusai. A hősök a hétköznapok emberei, egy nagyáruház dolgozói. Gertler filmje azonban e politikai propaganda-mondanivalót ügyesen ötvözte a közönség igényes szórakoztatásával. Kitűnő színészi alakítások segítették ebben: Feleki Kamill, Latabár Kálmán emlékezetes játéka.
[34]1956. január 23.
Meghal Korda Sándor
Korda Sándor 1893. szeptember 16-án Túrkevén született. 1914-ben rendezett először filmet. direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt. A Tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, majd emigrált. Az 1920-as évek elején Bécsben, majd Berlinben dolgozott. A fasizmus elől Hollywoodba ment, végül 1931-ben Londonban telepedett le, ahol 1932-ben filmvállalatot alapított, s lényegében a semmiből építette fel az angol filmipart. E téren végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért VI. György király 1942-ben lovaggá ütötte (Sir Alexander Korda). Kiváló képességű, nagy szakmai felkészültségű művész volt. Rendezőként és producerként összesen 141 film készítésében vett részt, az első 25 filmjétt Magyarországon rendezte. Ő írta az első magyar filmkritikát is. Filmelméleti munkássága szintén jelentős. Leghíresebb rendezései az Ave Caesar, a VIII. Henrik magánélete, a Rembrandt és a Lady Hamilton. Ő volt a producere a világsikerű A bagdadi tolvaj és A dzsungel könyve című filmeknek.
[35]1957. január 23.
Megszületett Princess Caroline monacói hercegnő
[36]1976. január 23.
Meghal Paul Robenson, néger énekes és polgárjogi harcos
Robeson 1898. április 9-én született Princeton-ban. Apja felszabadított rabszolgából lett tiszteletes New Jerseyben. Robeson a New Brunswick-i Rutgers Egyetemre járt, ahol kitűnt az amerikai futballban: az év válogatottjába is bekerült. A sportkarrier helyett azonban a Columbia Egyetemet választotta. 1923-ban jogi diplomát szerzett, de mivel akkoriban a jogi pályán kevés munkalehetőség volt a színes bőrűek számára, inkább a színházat választotta. Először 1922-ben lépett fel Londonban, majd New Yorkban a Provincetown társulatának tagja lett, sikerrel játszotta O'Neill Jones császár című drámájának címszerepét. Színészi tehetsége mellett kivételes basszbariton hanggal is rendelkezett; 1925-ben adta első hangversenyét néger spirituálékból New Yorkban. A Show Boat című zenés játékban énekelte az Ol' Man River-t, amely világhírt hozott számára. Az Othello címszerepében 1930-ban nagy sikert aratott Londonban, majd a sikert 1943-ban megismételte a Broadway-n. Az 1950-es években baloldali nézetei miatt gyakorlatilag kiközösítették az Egyesült Államokban. Elhagyta hazáját, Angliában telepedett le és attól fogva hivatásos békeharcosnak vallotta magát. Megkapta a Lenin Békedíjat és szívesen látott vendég volt a Szovjetunióban, 1960-ban Magyarországon is fellépett. 1963-ban rossz egészségi állapota miatt visszatért Amerikába, de már elvonultan élt, fellépést nem vállalt, igaz nem is kérték rá. Az 1930-40-es években tucatnyi filmet forgatott, többek közt szerepelt a Sanders, a folyam ura, a Jerikó és A büszke völgy című alkotásokban. Philadelphia-ban hunyt el.
[37]1978. január 23.
A svéd kormány betiltja az aerosolos spray-ket
A világon elsőként a svéd kormány betiltja a környezetkárosító aerosolos sprayk használatát
[38]1985. január 23.
Nagy-Britanniában első alkalommal közvetíti a televízió a törvényhozás felsőházának, a Lordok Házának vitaüléséről
[39]1986. január 23.
Elhunyt Joseph Beuys rajzoló, szobrász és akciófestő, korunk egyik legkiemelkedőbb művésze
Düsseldorfban, 64 éves korában elhunyt Joseph Beuys rajzoló, szobrász és akciófestő, korunk egyik legkiemelkedőbb művésze, aki művei és nyilvános politikai szereplése miatt egyben az egyik legvitatottabb alkotó is. Nemzetközi művészeti elismerést Beuysnak szokatlan anyagokkal - filc és zsiradék mellett hulladékvasat, vért és csontot is felhasznált - készített environment-jei (berendezett terei) és térplasztikái hoztak. A `Mutasd meg sebeidet` a müncheni Lenbachhausban látható (Franz von Lenbach festőművész múzeumnak berendezett háza), 1976. Ismert művek: `Mézespumpa (kasseli időszaki kiállítás), 1977, `Városerősítést városigazgatás helyett`, 1982. A nyilvánosság körében mindig erősen vitatott alak volt Beuys a jellegzetes filckalapjával és mellényével. A düsseldorfi művészeti akadémián tanuló diákjai melletti kiállásáért 1972-ben az akkori Rajna-vesztfáliai gazdasági miniszter azonnali hatállyal elbocsátotta tanári állásából.
[40]1989. január 23.
Meghal Salvador Dali spanyol festő és szobrász
[41]1990. január 23.
Törvény hozza létre az előprivatizáció intézményét
A társadalmi átalakulás elsődleges gazdasági feltétele volt az állami tulajdon arányának radikális csökkentése. Ennek két módja kínálkozott: az állami tulajdonú vállalatok értékesítése és új magánvállalkozások létrehozásának ösztönzése. Az állami tulajdonban lévő vállalatok, üzletek privatizációja terén a volt szocialista országokban általában a kuponelv érvényesült: a tulajdon a vállalat dolgozóira szállt, azok arányosan (a részvényeket helyettesítő, de azokra emlékeztető) kuponokat kaptak. A magyar kormányzat más utat választott: az eladást. Remélte, hogy ezzel valódi tulajdonosokat nyer, s egyúttal az értékesítési bevétellel csökkentheti a költségvetési deficitet is. Az állami tulajdon kezelésére és értékesítésére létrehívta az Állami Vagyonügynökséget. A vállalatok értékesítése, a törvényt és a hivatal megszervezését követően, 1990 nyarán indult meg. A vállalatok értékesítésének adatai: 1990-ben 37 db (7,2 milliárd Ft), 1991-ben 180 db (21,7 milliárd Ft), 1992-ben 329 db (21,3 milliárd Ft), 1993-ban 650 db (67,2 milliárd Ft). 1990-ben törvény hozta létre az előprivatizáció intézményét, elsősorban az üzletek, illetve azok bérleti jogának árverés útján történő értékesítésére. 1991-ben már 4066 db üzletet értékesítettek, 1992-ben 3571 db-ot. A Németh-kormány idején kialakított privatizációs alapelveket és intézményeket az Antall-kormány továbbfejleszti. 1991-től részletfizetést és kedvezményes egzisztenciahitelt nyújt a vásárlóknak, 1992-ben lehetővé teszi, hogy kárpótlási jeggyel is fizethessenek. 1992 októberében a tartósan állami kezelésben maradó vállalkozások tulajdonosai feladatainak ellátására létrehozzák az Állami Vagyonügynökség Részvénytársaságot. A mezőgazdaságban a privatizáció szorosan összefüggött az 1990 szeptemberében kibontakozó kárpótlási akciókkal. Ennek következtében nemcsak átalakultak a szövetkezetek, hanem a földterület jelentős része magántulajdonba került. Máig nincs tudományos megalapozottságú áttekintésük arról, hogy a mezőgazdaság termelőképességében, a versenyképes ágazatok kialakulásában, illetve késésében milyen szerepet játszik 1990 után az adott formában végbemenő tulajdonlási váltás. A tény: szövetkeztek átalakulása 1992 végéig befejeződik. A tagok mintegy 15%-a lép ki, és 200 új szövetkezet alakult.
[42]1994. január 23.
Meghal Brian Redhead angol újságíró és riporter