Múlt-kor.hu

Hat asszony a történelemből, akiket senki sem szeretett volna anyósának

Hat asszony a történelemből, akiket senki sem szeretett volna anyósának

Anyósok. Férjünk vagy feleségünk édesanyja a reprezentatívnak nem tekinthető felmérések szerint ritkán tartozik kedvenc ismerőseink közé. Viccek tömkelege született már rossz anyósokról, és a történelemből is számos példát ismerünk arra, hogy az egyik házas fél édesanyja nem feltétlenül a legnagyobb szívélyességgel közeledett gyermeke választottjához. Íme hat hírhedten rossz anyós az elmúlt évszázadokból. 

Mérgező itáliai anyós?

Az 1494 körül született Bona Sforza milánói hercegnő 1518-ban ment hozzá a nem sokkal korábban megözvegyült I. Zsigmond lengyel királyhoz. A művelt, okos nő aktívan részt vett a Lengyel Királyság politikai és pénzügyi életében. Befolyása ellenére nem tudta megakadályozni az egyetlen fia, a későbbi II. Zsigmond és a Habsburg Erzsébet osztrák főhercegnő közötti házasságot. A királyné egy pillanatig nem titkolta a menye iránt érzett ellenszenvét, aki két évvel az esküvő után, 1545-ben halt meg.

Zsigmond következő felesége szeretője, Radziwiłł Barbara volt, akit Bona Sforza szintén nem zárt a szívébe, és rosszallásával a királyi udvarban is sokan egyetértettek. Barbarát öt hónappal azt követően, hogy 1550. december 7-én – miután férje örökölte a trónt – királynévá koronázták, egy rejtélyes betegség ledöntötte a lábáról, és 1551. május 8-án meghalt. Egyes feltételezések szerint az anyakirályné mérgezhette meg, ám erre nincsenek konkrét bizonyítékok.   

Magazin

Nagylelkű ajándék váratlan extrával

Amikor Franklin Delano Roosevelt beleszeretett távoli rokonába, Eleanorba, édesanyja, Sara elvitte egy karibi hajóútra, hogy eltántorítsa a félénk, árva lánynak való udvarlástól. A későbbi elnököt ez nem tántorította el attól, hogy 1905. március 17-én elvegye Eleanort feleségül. A friss házasok esküvői ajándékként egy villát kaptak Sarától az Upper East Side-on, amelyet ő maga rendezett be. Amikor elfogadták a nagylelkű ajándékot, nem tudták, hogy az anya/anyós a közvetlenül mellettük lévő házban fog lakni, amelynek minden emeletéről közvetlen ajtó vezetett az ifjú házasokhoz. Házasságuk első éveiben Eleanor domináns anyósa árnyékában élt, aki rábeszélte a jövőbeli first ladyt, hogy hagyja ott jótékonysági területen végzett munkáját, és aki vezette a háztartást, valamint elkényeztette unokáit. Eleanor csak akkor lélegezhetett fel, amikor férje 1911-ben New York államban szenátorrá választották, és a család Sarától messze, Albanyba költözött.

Sisi, a „bajor liba”

Ferenc József édesanyja, a befolyásos és célratörő Zsófia Friderika Dorottya Vilma bajor királyi hercegnő, osztrák főhercegné talán legnagyobb eredménye az volt, hogy sikerült meggyőznie egyébként sem túlságosan ambiciózus férjét, Habsburg-Lotaringiai Ferenc Károlyt, hogy fia javára mondjon le az osztrák császárságra, valamint a magyar és cseh királyi trónra vonatkozó igényéről. A császár édesanyja fia trónra emelését követően hozzálátott, hogy feleséget keressen az ifjú Ferenc Józsefnek. Választása húga egyik lányára, Erzsébetre esett. A később Sisiként ismertté vált Wittelsbach Erzsébet mindössze 16 éves volt, amikor 1854 áprilisában hozzáment Ferenc Józsefhez. Mindössze 10 hónappal később megszületett az első gyermek. Az anyós, aki nem különösebben kedvelte meg a menyét, és „bajor libának”, valamint „buta fiatal anyának” nevezte,  eldöntötte, hogy magáról nevezi el a kislányt (Zsófia főhercegnő kétéves korában, tífuszban elhunyt). Ami még ennél is rosszabb, nem engedte menyének, hogy újszülött gyermekével, vagy a később született hárommal foglalkozzon. Bizonyos, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy Sisi és Ferenc József házassága tönkrement, a királyné depresszióba süllyedt, valamint anorexiától és bulimiától szenvedett.

Medici Katalin, a kegyetlen anyakirályné

Az egyik legtekintélyesebb itáliai családból származó Medici Katalinnak, II. Henrik feleségének három fia, II. Ferenc, IX. Károly és III. Henrik is francia király lett, és az anyakirályné politikai befolyásával mindannyiuknak számolni kellett. Abban a reményben, hogy a vallásháborúk közepette megerősítheti családja hatalmát, kényszerítette lányát, Valois Margit hercegnőt, hogy menjen hozzá Bourbon Henrikhez, akinek mind protestáns hitét, mind édesanyját, III. Johanna navarrai királynőt gyűlölte. Mivel Johanna nem sokkal azt követően elhunyt, hogy vonakodó fiával a királyi udvarba érkezett, ezért felmerült a gyanú többekben is, hogy esetleg Medici Katalin mérgezett kesztyűi állhatnak a halála mögött. A tragikus eseményeknek ezzel még nem volt vége. Henrik és Margit esküvői ünnepségei idején, Szent Bertalan éjszakáján lemészárolták a békülési szándékkal a francia fővárosba érkezett hugenottákat. A történészek szerint Medici Katalin hagyta jóvá a mészárlást, de legalábbis mindenképpen tudott róla. A vérengzést veje, a későbbi IV, Henrik csak szerencsével úszta meg. Medici Katalinnak egyik menyével, Stuart Máriával is terhelt volt a viszonya, akit II. Ferenc halála után az anyakirályné arra kényszerített, hogy adja vissza a koronaékszereket, és azonnal térjen vissza Skóciába.

Az anyós, aki agyonszekálta az amerikai elnököt

Édesanyja véleménye szerint Bess Wallace sokkal jobb férjet is választhatott volna magának egy farmer fiánál, aki nem szerzett főiskolai diplomát, és nem úgy tűnt, hogy hosszú ideig meg tudna ragadni egy munkahelyen. A férfit úgy hívták, Harry Truman. Mivel a friss házasoknak néhány évig nem futotta saját otthonra, szerencséjükre végig élvezhették Madge Gates Wallace, Bess édesanyja kellemes társaságát. Miután Harry politikai pályára lépett, anyósa folyamatosan ócsárolta, megkérdőjelezte döntéseit és kifejezte kétkedését azzal kapcsolatban, hogy valaha is képes lenne sikereket elérni.

Családi idill Trumanéknál

Arra számított (a Chicago Daily Tribune-nal egyetemben), hogy Thomas Dewey (akit azonnal megkedvelt) legyőzi vejét az 1948-as elnökválasztáson – mint tudjuk, nem lett igaza. Többször is kijelentette, hogy Harry egyedül Bessie-nek köszönheti, hogy végül a Fehér Házban kötött ki, az azonban nem derogált neki, hogy beköltözzön az elnöki rezidenciára, ahol még évekig folytatta veje bosszantását. 

A cárné utánozhatatlan anyósa

1894 novemberét nehezen nevezhetnénk Marija Fjodorovna cárné élete legboldogabb hónapjának. November 1-jén (a Gergely-naptár szerint) meghalt férje, III. Sándor orosz cár, majd rá három hétre legidősebb fia, II. Miklós elvette feleségül az általa nem különösebben kedvelt Hesseni Alexandrát (a későbbi Alekszandra Fjodorovna orosz cárnét), Viktória brit királynő unokáját. A bájos, kedélyességéről ismert özvegy cárné mindvégig hűvös maradt komoly és csendes menye iránt, aki nem igazán szerette a rivaldafényt.

II. Miklós és Alekszandra Fjodorovna

Az ifjú cárné neheztelt is anyósára, aki fia bizalmasa maradt, és csapást jelentettek számára az orosz hagyományok is, amelyek arra kötelezték, hogy hivatalos ünnepségek idején férje és anyósa mögött vonuljon. Marija Fjodorovna sem járult hozzá ahhoz azonban, hogy Alekszandra jól érezze magát a cári udvarban, nem volt hajlandó ugyanis átadni a koronaékszereket az újdonsült cárnénak. Alekszandra Fjodorovnának a cári család számára végzetes változásokat hozó nagy októberi szocialista forradalomig nem sikerült megkedveltetnie magát az orosz néppel, akik mindig közkedvelt anyósához hasonlították a tragikus sorsú cárnét. 

Hat asszony a történelemből, akiket senki sem szeretett volna anyósának

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. nyár: Páratlan párok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra