Múlt-kor.hu

Gyermekeik feláldozásával igyekeztek menekülni az El Nino pusztításai elől a csimuk

Gyermekeik feláldozásával igyekeztek menekülni az El Nino pusztításai elől a csimuk

2018. június 11. 13:12 Múlt-kor

56 csimu gyermek és 30 láma maradványaira bukkantak perui régészek. A kutatók úgy vélik, hogy a 14-15. században virágzó dél-amerikai indián civilizáció a térség időjárási viszonyait meghatározó jelenség, az El Nino hatásaival szemben próbáltak védekezni a nagyszabású emberáldozattal.

A csimu indiánok a 10. század folyamán jelentek meg a mai Peru nyugati partvidékén. A korábban itt élő mocse civilizáció helyébe lépve, a 12. századtól kezdve, fokozatosan egyre nagyobb területeket vonta ellenőrzésük alá, ahol fejlett társadalmat építettek ki. A csimu civilizáció a 14. században élte fénykorát. Hatalmas városokat emeltek, az Andokban bányászott nemesfémeket felhasználva magas szintű kézművesiparral büszkélkedhettek, míg a sivatagos tájat komplex öntözőrendszerrel varázsolták élettel telivé.

Az óceánhoz közeli sávban élő csimuk számára azonban hatalmas kihívást jelentett a térség időjárását mind a mai napig meghatározó jelenség, az El Nino. Az óceán felmelegedése, majd lehűlése eredményeképpen ciklikusan jelentkező éghajlati jelenség óriási esőzésekkel és gyakran áradásokkal jár Dél-Amerika nyugati partjainál. Kiszámíthatatlansága miatt pedig gyakran okozhatott nagy pusztítást a vele szemben védtelen csimuk termőföldjein és városaiban.

Az Andok-térségében korábban és később élő civilizációkhoz hasonlóan a csimuk körében is elterjedt volt a rituális emberáldozat gyakorlata. Ennek véres bizonyítékára bukkantak már idén áprilisban is, amikor régészek mintegy 140 gyermek maradványait tárták fel egy az óceánra néző magaslaton, nem messze az egykori csimu főváros, Chan-Chan romjaitól.

Most, alig pár kilométerre az áprilisi felfedezéstől, egy újabb tömeges gyermekáldozat helyszínére bukkantak a perui régészek. Mintegy ötvenhat, 6 és 14 év közötti gyermek és mellettük 30 láma maradványait tárták fel. Az egyébként egészségesnek tűnő kis testeket szövetruhákba öltöztették, ami az ásatásokat vezető régész, Gabriel Pieto Burmester szerint arra utal, hogy valóban valamilyen rituális gyilkosság eredményeképpen vesztették életüket.

Az első vizsgálatok szerint a kutatók úgy vélik, hogy feláldozásukra valamikor 1200 és 1400 között került sor. Ugyanakkor még nem sikerült meghatározni a gyermekek nemét, illetve társadalmi hátterét, bár az ezúttal is valószínűsíthető, hogy a közeli fővárosból származhattak. Burmester továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy más térségbeli kultúráknál ismert párhuzamok alapján valószínűsíthető, hogy ezeket az emberáldozatokat azért hajthatták végre, hogy ezzel hárítsák el a közeledő El Nino veszélyeit. A Virginia állambeli George Mason Egyetem professzora, Haagen Klaus is erre az álláspontra helyezkedett és rámutatott, hogy a csimuk valószínűleg azután kezdtek gyermekeket is feláldozni, hogy a korábbi „felnőtt-áldozatok” hatástalannak bizonyultak az időjárás befolyásolására.

A csimu civilizáció végét aztán mégsem az El Nino, hanem a rohamosan terjeszkedő Inka Birodalom hozta el. Bár a csimu állam egészen 1470-ig fennállt, ekkor Túpac Inka Yupanqui meghódította területeiket. A csimuk ezt követően beleolvadtak az inka társadalomba, és amikor Pizarro az 1530-as évek elején meghódította a mai Peru területét, az egykor virágzó csimu fővárost, Chan-Chant már teljesen elhagyatva találta.

Gyermekeik feláldozásával igyekeztek menekülni az El Nino pusztításai elől a csimuk

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2018. nyár: Szerelmes uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra