Múlt-kor.hu

Elképzelhető, hogy Szent Miklós csontjait mégsem lopták el 1087-ben, és ma is Mürában vannak

Elképzelhető, hogy Szent Miklós csontjait mégsem lopták el 1087-ben, és ma is Mürában vannak

Szent Miklós maradványait a halálát követően püspökségének helyszínén, Mürában temették el az elterjedt történet szerint. 1087-ben egy földrengést és a szeldzsuk törökök hódítását követően itáliai hajósok ellopták a maradványokat és a dél-itáliai Bariba vitték, ahol ma is álló bazilikát építettek sírja fölé. Egy török régészcsoport kutatásai szerint azonban könnyen elképzelhető, hogy valaki más csontjait vitték el a 11. században, és Szent Miklós földi maradványai ma is Mürában nyugszanak.

Szent Miklós (Nikolaosz), a keleti egyházak legtiszteltebb szentje a hagyomány szerint 280 körül született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Megtérése után jótékony célokra osztogatta szét örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra (a mai Demra) püspökévé. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került, de életben maradt, és részt vett a 325-ben tartott niceai zsinaton. (Érdekesség, hogy Jézus Istennel való egylényegűségéről szóló vita hevében Miklós állítólag felpofozta vitapartnerét, Ariust.)

Miklóst 350 körül (a hagyomány szerint 343. december 6-án) szólította magához az Úr, sírja ezután zarándokhellyé vált. A december 6-i dátumra nincs egyértelmű bizonyíték. Az emlékére épült templomot a mamelukok és az arabok mellett több földrengés is megrongálta. Kultusza már halála után kialakult, számos csodatettéről szólnak a történetek. Mivel több tucatnyi embert segített meg a legendák szerint, ezért az utazók, a kereskedők, a tolvajok, az íjászok, a zarándokok, a tengerészek, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a pálinkafőzők és a révkalauzok mellett a gyermekek és a diákok védőszentje is, továbbá oltalmazója a házasságnak, az anyaságnak, de a hajadonoknak és az aggszüzeknek is. Ezenkívül Oroszország, Görögország, Szicília, Lotaringia és Apulia védőszentje is.

Úgy tudjuk, hogy a kis-ázsiai Mürában temették el maradványait, amikor pedig a szeldzsuk törökök elfoglalták 1087-ben a várost, amelyet egy földrengés is súlyosan megrongált (csakúgy mint a sírja fölé emelt templomot), maradványait tisztelői a dél-itáliai Bariba vitték (pontosabban fogalmazva lopták), ahol bazilikát építettek a tiszteletére, s ereklyéit Orbán pápa helyezte el a főoltáron. Azóta is minden év május 9-én összegyűlnek a helyi hívek, hogy megünnepeljék a csodát, amely szerint a szent csontjaiból illatos olaj oldódott ki. Ugyanakkor Velence is azt állítja, hogy birtokában vannak magukból olajokat árasztó csontok, a tudományos vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy a két itáliai városban található emberi maradványok ugyanattól a személytől származnak. Mint az számos ereklyénél szokott lenni, többek között Németország, Görögország, Bulgária, Oroszország, de még az Egyesült Államok és Kanada néhány templomának hívei is meg vannak győződve afelől, hogy a híres püspök maradványainak egy-egy darabját őrzik a szentélyükben.

A mürai Szent Miklós templom

2013-ban a török székhelyű Szent Miklós Béketanács levelet küldött Ferenc pápának, hogy Miklós csontjainak legalább néhány darabja hazájának földjén nyugodhasson. Ám egy új felfedezés szükségtelenné teheti a nem kis vitákat eredményező kérést. Egy csapat, Mürában dolgozó régész ugyanis feltárt egy templomot, azon a helyen, ahol a krónikák szerint Szent Miklós eredetileg is nyugodott a halálát követő évszázadokban. Az egyik teória szerint a sír fölé épült templom valójában túlélte a földrengést, és a szeldzsuk hódítás elől kilopott csontok tulajdonképpen egy másik szent ember maradványai lehetnek.

Cemil Karabayram, az Antalya város műemlékvédelmi hatósága vezetőjének megrendelésére digitális átvizsgálásra került sor a templom alatti földrészen, ahol egy érintetlen szentély nyomait mutatták ki a műszerek. „Úgy véljük, hogy a szentély egyáltalán nem sérült meg, ám nehéz lesz eljutni hozzá a mozaikpadló miatt” – mondta Karabayram a Hürriyet Daily News török újságnak. Mindez időbe fog telni, először ugyanis az értékes mozaikrétegeket kell óvatosan eltávolítaniuk a szakértőknek.

Nem először merült fel probléma a szent csontjainak pontos helyét illetően. 1993-ban egy régészcsapat azt állította, hogy az Antalyától nem messze lévő, Rodoszhoz közeli Gemile(r) szigetén van a szent végső nyughelye. Azért jutottak e következtetésre, mert kiderült, hogy a tengerészek a szigetet Szent Miklósnak nevezték akkoriban, valamint egy 4. századra datált rom régészeti vizsgálata is azt jelzi, hogy a püspököt ott temethették el. A szakértők azt is el tudják képzelni, hogy azért került a szigetre (esetleg néhány évtizeddel később), hogy a 7. században igen gyakori arab tengeri betörések ellen védve legyen.

Elképzelhető, hogy Szent Miklós csontjait mégsem lopták el 1087-ben, és ma is Mürában vannak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2017. ősz: Kalandos középkor

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr
Impresszum

Főszerkesztő: Bartal Csaba
Felelős szerkesztő: Kulcsár Ádám
Munkatársak: Ács Tibor Adrián, Czókos Gergő, Hajdu Tibor, Tóth Judit

Kapcsolat

info@mult-kor.hu

 

Váltás az asztali verzióra