A máglyahaláltól a szentté avatásig: 575 éve halt meg az orléans-i szűz
2006. május 30. 13:00
Eretnekség, boszorkányság, szentté avatás
A győzelmek nyomán az új király hívei egyre szaporodtak, ezzel együtt megindultak az intrikák, sokan attól tartottak, hogy a nép felszabadító mozgalmai parasztháborúba torkollhatnak. Jeanne 1430. május 23-án az ostromlott Compiegne váránál a burgundiak fogságába esett, s négy hónap múltán, 10 ezer arany ellenében továbbadták az angoloknak. (Nem bizonyított, de valószínűsíthető, hogy az udvarból árulták el, de maga a király nem volt az összeesküvés részese.) Jeanne több alkalommal kísérelt meg szökést, de nem járt sikerrel és az angolok elutasították a kiváltására tett ajánlatokat is.
Az eretnekséggel vádolt Jeanne d'Arc bízvást koncepciósnak nevezhető pere 1431. január 9-én kezdődött meg Rouenban, az angol kormányzat székhelyén. Az angolok meg akarták bélyegezni a francia felszabadító mozgalmat, a per vezetőjének a velük szimpatizáló beauvais-i francia püspököt tették meg, aki szájuk íze szerint kezelte a vádat. Az eljárás jogilag és formailag is ezer sebből vérzett, így a szokástól eltérően tanúkat nem hallgattak meg, csak az írástudatlan vádlott vallomását vették figyelembe, akinek ügyvéde sem volt és az ítélet ellen sem fellebbezhetett a pápához. Az egyszerű parasztlány válaszaival többször is megszégyenítette az őt csapdába csalni akaró képzett teológusokat, de ez persze nem segített rajta. javíthatatlan eretnekként halálra ítélték és 1431. május 30-án Rouen főterén nyilvánosan elégették. Utolsó szavaival Jézust és a Paradicsom szentjeit hívta, és a jelen lévő szemtanúk szerint a jelenet még a harcedzett angol katonákat is megrendítette, sokan közülük sírva fakadtak. Maradványait összeszedték és újra elégették, majd a Szajnába szórták, hogy megakadályozzák az ereklyék összegyűjtését.
A háború még 22 évig folyt és az angolok teljes vereségével ért véget. Jeanne d'Arc perét 1450-ben, VII. Károly utasítására felülvizsgálták és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. A Vatikán 1909-ben boldoggá, majd 1920. május 16-án szentté avatta. Halála 500. évfordulóján, 1931-ben a pápa képviseletében az akkori legmagasabb rangú angol főpap, a westminsteri érsek méltatta Rouenban Szent Johanna példamutató nagyságát. Jeanne d'Arc máig Franciaország egyik jelképe, a második világháború idején a fasisztákkal együttműködő Vichy rezsim és az ellenállás egyaránt zászlajára tűzte. A francia haditengerészet három hajója is nevét viseli.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
