Az eucharisztia magyarul oltáriszentséget jelent. Ennek tiszteletére szervezi meg a katolikus egyház 1881 óta a nemzetközi eucharisztikus kongresszusokat. A 34. Világkongresszus rendezésének jogát Budapest nyerte el. Az 1938. május 25-29. között lezajlott istentiszteletek, ünnepségek, kongresszusok és körmenetek a magyar katolikus egyház erejét és a világegyházzal való egységét bizonyították. Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a pápa legátusa (a későbbi XII. Pius pápa) és a résztvevők többsége úgy vélte: a budapesti ünnepségek a lelki élet elmélyítése mellett politikailag elsősorban a nácik ellen irányulnak (Hitler nem engedte a német katolikusokat Budapestre). A másik fő ellenség a bolsevizmus maradt. Így a magyar egyház és a Szent István-i Magyarország ismét a `két pogány között` a kereszténység, az európai civilizáció védőbástyájának szerepében érezhette magát. A több százezres tömeget megmozgató egyházi ünnepségsorozat egybekapcsolódott az 1938-as Szent István-évvel (a király halálának 900. évfordulója), és mint a `kettős szent év` rendezvényei bizonyították, hogy Magyarország a `béke szigete Közép-Európában`.