A népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele volt, hogy meg kell alakulnia a Magyar Nemzeti Banknak. A Magyar Nemzeti Bank önálló jegybankként jött létre, mely nemcsak más jegybanktól, de a kormánytól való függetlenségét is jelentette. A népszövetségi kölcsön jelentős része az átmeneti fizetési (államháztartási) hiány pótlása mellett az MNB ércfedezetének megalapozására szolgált. 1924 júliusában, a bank felállításával egy időben, történt meg a népszövetségi hitel előlegének (ami a teljes hitel összegének 40%-át jelentette) folyósítása és az infláció megállítása. Az új korona árfolyama a font sterlinghez igazodott, mivel a népszövetési kölcsönt ebben a pénznemben nevesítették és folyósították. Mivel a font erősödött, így a korona is erősödött a nemzetközi valutapiacon. Az MNB legfőbb szerve a közgyűlés (részvénytársasági forma, részvényesi közgyűlés), legfelsőbb irányító, végrehajtó és ellenőrző szerve a főtanács lett. A főtanács 13 tagból és egy elnökből állt. Az elnököt a pénzügyminiszter javaslatára az államfő nevezte ki. A törvényesség felett őrködő kormánybiztost is a pénzügyminiszter javaslatára nevezték ki. A kormánybiztos felügyeleti jogkörében óvást emelhetett, melynek eldöntésére a kúria elnöklete alatt működő választott bíróság volt jogosult. Az állam és az MNB viszonyára jellemző volt, hogy a bank a kincstárnak semmiféle kölcsönt nem nyújthatott. 1927-től egységesítették az állami pénzek kezelését, az állam bankja az MNB lesz, de ezen minőségében csak az állami fölöslegek kezelésére szorítkozott.