A szabadságharc folytatását és Kossuthot várva, kicsiny szabadcsapatok gyülekeztek Erdély és a Dunántúl hegyeiben, volt honvédek, honvédtisztek. Vezetőjük Komárom vára egykori tüzérparancsnoka, Makk József volt. Maga Kossuth úgy gondolta, hogy hamarosan lesz egy európai háború, s az lehetőséget nyújt majd arra, hogy a Habsburg-abszolutizmus ellenfelei összefogva, új függetlenségi háborút indítsanak. Érintkezésbe lépett a hazai titkos szervezetekkel. Amikor előtte állt egy a hazából érkezett mindenre elszánt ember, Makk József, talán nem tűnt fel annak egzaltált egyénisége. Megbízást adott neki a hazai titkos mozgalom szervezésére. A fantaszta Makk, aki magát magyar Szent Jánosnak gondolta, kiáltványában egy országot átfogó fegyveres mozgalomról szólt, s a tirannusok ellen szövetkező világforradalmat jövendölt. A kor divatos összeesküvési elmélete alapján szervezkedtek, mindenki csak egyetlen összekötőt ismert. Biztosra vették a sikert, ha 1852-ben kitör az európai háború. Makk szervezkedése a Székelyföldön mutatott nagyobb sikert. De a hatóságok szinte a kezdettől a nyomukban voltak. 1852. január 24. hajnalán letartóztatták a szervezkedés legaktívabb tagjait, mintegy 60 embert. Kétévi vizsgálati fogság után a fővádlottakat halálra, sokukat súlyos fogságra ítélték Makknak sikerült elmenekülnie. A székelyföldi volt a legnagyobb arányú titkos mozgalom az akkori Habsburg-monarchiában.