A Pesti Hírlap megjelenése a modern magyar sajtó születését jelezte. Landerer Lajos nyomdatulajdonos, a kormányzat helyeslésével, a börtönből fél évvel azelőtt szabadult Kossuth Lajost bízta meg induló lapja szerkesztésével. A kiadó jól eladható lapot, a kormányzat Kossuth kézbentartását remélte az alkalmazástól. Landerer nem csalódott: a hetenként kétszer, később háromszor megjelenő újság hamarosan 5000 előfizetővel rendelkezett. Ezt a példányszámot addig magyar újság meg sem közelítette. A kormány viszont elszámította magát: a Hírlap nem levezette a politikai feszültséget, hanem fokozta azt. A napilap immáron folyamatossá tette az ellenzéki politizálást. Felrázó cikkek sora ecsetelte a társadalmi viszonyok tarthatatlanságát, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás visszásságait, a gazdasági elmaradottságot. A kiutat a liberalizmus magyar változatának, a társadalom egymással akár ellentétes érdekeltségű rétegeit összefogó ún. érdekegyesítés programjának végrehajtásában jelölte meg, sorra véve annak feladatait (örökváltság megoldása, politikai jogok kiterjesztése, közteherviselés stb.). Kossuth lapja (főleg vezércikkei) révén vált az ellenzék egyik vezetőjévé. A hírlap jelenléte a politikai életben arra is felhívta a figyelmet: az 1840-es években már egyik politikai irányzat sem nélkülözheti a saját újságot. Így hamarosan kialakult a magyar nyelvű politikai sajtó: a Jelenkor Széchenyi István konzervatív liberalizmusát képviselte, a Világ az újkonzervatívok lapja lett. A Hírnök a kormány, a Nemzeti Újság a katolikus klérus szócsövének számított.