Múlt-kor.hu

Ásatások a bolíviai Akapana piramisnál

Ásatások a bolíviai Akapana piramisnál

2004. szeptember 27. 13:12

A bolíviai La Paz közelében 3900 méter magasan található Akapananál, a közép-amerikai indián kultúrák legnagyobb piramisánál zajlanak ásatások.

Amerikai Stonehenge avagy az Újvilág Heliopolisa

Forrás: EPA

 

Az Akapana piramis hat T-alakú terasszal ellátott építménye Bolívia legfontosabb prekolumián kultikus központjának, az i. sz. 400-900 között virágzott Tiahuanaconak egyik legismertebb műremeke. A Tiahuanaco-kultúra további fontos emlékei közé tartozik az egyetlen nagy tömbből kifaragott Napkapu és a Földbe sűllyesztett templom.


A kultikus épületek már évszázadok óta elhagyatottan álltak, mire az inkák megtelepedtek a 15. század közepére a Tiahuanaco-kultúra romjain. Az inkák szerint teremtő istenük, Viracocha az első Andokbeli népeket agyagból teremtette, majd az első inkákat Cuzcoba küldte, hogy alapítsanak birodalmat. A korai Tiahuanaco-kultúra néma monolitjai az inkák értelmezésében így a teremtés bizonyítékává léptek elő.


Közép- és Dél-Amerika rejtélyes romjai közül Tiahuanaco különösen kedvezett a furcsa elméleti spekulációknak. Tévúton járt H.S. Bellamy osztrák csillagász, aki szerint a metropoliszt a Föld egy korábbi holdjának becsapódása hozta létre. Másképpen hogyan is képzelhetnénk el hogy ilyen magasságban állandóan lakott település jöjjön létre?


A hatvanas évek végén Erich von Danikent ihlették meg a lenyűgöző kultikus épületek. Nagyszabású gondolatkísérletében földönkívüliek építettek Bolívia fennsíkján leszállópályát és földi bázist. Tanuságtétel gyanánt pedig egy felettébb bizar biblia-interpretációval állt elő, miszerint Ézsaiás próféta elrablására érkeztek ezek a gonosz szándékú kozmikus élőlények. Tévedett.

A Tiahuanacológia megalapítása

Forrás: EPA

Arthur Posnansky (1873-1946) évtizedes kutatásait összegezve alkotta meg hihetetlen karriert befutott elméletét, mely matematikai és csillagászati számításaira alapozva jelentősen eltúlozta a hely korát, az i. e. 15000-10000 közé datálva azt.


A korábban az Amazonason folyami szállítással kenyerét kereső bécsi vállakozó a brazil-bolíviai háború után 1903-ban telepedett le La Paz-ban, ahol egy ideig filmezéssel, fotózással foglalkozott, mígnem a La Paz-i egyetem professzora és a bolíviai Régészeti Társaság alapítója, valamint a "Tiahuanacológia" elsőszámú teoretikusa lett.


A Tiahuanaco-kultúra nemzeti szempontú tanulmányozása céljából hozta létre Ponce Sangines azt a nyíltan nacionalista szervezetet 1957-ben, melynek fő célja a bolíviai nemzeti történetírás és kollektív emlékezet megalapozása volt. Ténykedésének egyik eredménye, hogy Bolívia mára legismertebb jelképévé a hatalmas kőtömbből kifaragott Napkapu vált.


A titokzatos helyszínen a nyolcvanas évek óta folynak módszeres régészeti kutatások, ám minden igyekezet ellenére is felbecsülhetetlen kárt okoz, hogy évente többezer turista látogatása teszi a helyiek számára is egyre felismerhetetlenebbé a kultikus épületeket és az egész környéket. 

Ásatások a bolíviai Akapana piramisnál

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra