A bázeli béke véget vet a német király, I. Miksa és a Svájci Államszövetség között folyó háborúnak. A békeszerződés legfontosabb eredménye az, hogy az államszövetség ténylegesen kiválik a Szent Római Birodalomból. A konfliktus abból támad, hogy a svájciak nem voltak hajlandók részt vállalni az 1495-ben meghozott birodalmi reform pénzügyi terheiből, és a Birodalmi Kamarai Bíróságot elismerni. A fegyveres harcok 1499 februárjában kezdődtek. Jóllehet Miksa a háborút 1499 áprilisában birodalmi üggyé nyilvánította, a küzdelem terheit legfőképpen a Sváb Szövetségben egyesült lovagok és birodalmi rendek viselték, akiknek serege fölött azonban a svájciak számos győzelmet arattak.
A bázeli béke eredményeképpen az államszövetség (1291. VIII.), amelyhez a morgarteni csata óra (1315. XI. 15.) a három őskanton, Uri, Schwyz és Unterwalden mellett többek között Luzern (1332.), Zürich (1351), Bern (1353), valamint Alsó-Wallis (1476), Solothurn (1481) városok csatlakoztak, formailag a birodalmi szövetségben marad, de a birodalmi reform költségeiből nem kell részt vállalnia.