A művészeti aukcióknak is népszerű tételei Munkácsy, a festőfejedelem képei

2023. november 27. 09:50 Múlt-kor

Lieb Mihály Leó néven született Munkácson 1844-ben, egy bajor származású tisztviselő fiaként. Szülei korai halála után Mihály anyai nagybátyja gondozásába került Békéscsabán, aki a fiút asztalosinasnak adta. Mihály 1862-ben állt be Szamossy Elek mellé segédnek, és 1863-ban az ő ajánlólevelével érkezett a fővárosba. Nevét is ekkor magyarosította Munkácsyra.

Első igazán sikeres képéhez korábbi mesterségének világa szolgált ihletésül: 1868-ban, eddigre kialakult sajátos stílusában készítette el az Ásító inast. 1869-ben készült el a Siralomház, ez a drámai hatást keltő életkép, amely Párizsban, a Salon 1870-es kiállításán aranyérmet nyert.

Az 1880-as években festette legkiforrottabb tájképeit: a Rőzsehordó nő, a Tájkép folyóval, a Sötét utca, a Séta az erdőben barbizoni hatásokat mutató, plein air stílusú képei festészetének legkiemelkedőbb alkotásai közé tartoznak.

Munkácsy Mihály: Golgota

Ugyanebben az időszakban készült el leghíresebb alkotása, a monumentális Krisztus-trilógia első két eleme: 1881-ben a Krisztus Pilátus előtt, 1884-ben pedig a Golgota. (A trilógia „középső” alkotása, az Ecce homo csak 1895-ben született meg.) Fogadtatásukat jól jellemzi, hogy első kiállításukon végeláthatatlan sorok kígyóztak a festmények előtt: több mint háromszázezer érdeklődő tekintette meg őket.

Az 1880-as években Munkácsyn apránként elhatalmasodott fiatalkorában szerzett szifilisze, egyre gyakrabban pihenőre kényszerítve a festőt. 1891–93 között festette a Honfoglalást, utolsó nagy dicsősége pedig az Ecce homo 1896-os bemutatása volt a millenniumi ünnepségen.

Munkácsyt máig a legismertebb és legjelentősebb magyar festők között tartják számon. Képei ritkán kerülnek árverésre, de az elmúlt évtizedekben az idén 250 éves BÁV-nál több alkalommal is felbukkantak a festőfejedelem alkotásai.

Munkácsy Mihály: A párbaj

2008 novemberében például Munkácsy egyik korai zsánerképe, A párbaj vagy másik nevén Pillanatnyi fölhevülés került kalapács alá az aukciósháznál. A Rembrandt hatásait mutató festmény 1888-ban készült, a művész kosztümös életképekből álló sorozatának első tagjaként. Végvári Lajos 1958-as Munkácsy-monográfiájában így írja le a képet: „A belépők előtt, a kőkockás padlózaton, az ólomkarikás ablaktól megvilágítva fekszik a pillanatnyi felhevülés áldozata, szétterpesztett lábai között a kardja, tőle jobbra egy asztal előtt, a hátteret lezáró nagy kandalló formáitól mintegy körülfogva áll a gyilkos, lábát szétterpeszti, hosszú kardját az áldozat cipőjéhez illeszti. Tartásán még észlelhető a heves küzdelem okozta megfeszülés, de fejét lehajtja s arcán úrrá lesz a megbánás és a bűntudat.” A festmény 2008-as kikiáltási ára 18 millió forint volt.

Munkácsy Mihály: A bogrács

2019 különleges év volt, ugyanis négy Munkácsy-alkotás is megfordult a BÁV-nál. Májusban, a 74. Művészeti aukción egy korai festményre, A bogrács címűre lehetett licitálni, amelyet 1864-ben készített az akkor még csak húszéves festő. Munkácsy csak a megelőző években kezdett el festészettel, pontosabban rajzolással foglalkozni, ezen kompozícióján azonban az korábbi festményeitől eltérő, üdítően friss történés rajzolódik ki, aminek oka, hogy Munkácsy 1863-tól Ligeti Antal festőművésznél dolgozott, így ez a műve már mesterének festészeti látásmódját, technikai tudását is magán viseli. Az alkotás fontos szerepet kapott később Munkácsy életében, az 1866-ban fellépő szembetegségét a pesti Szent Rókus Kórházban néhány hét alatt meggyógyító Dr. Hischler István szemorvosnak ugyanis ezzel a képpel hálálta meg gyógyító munkáját.

Munkácsy Mihály: Anya gyermekével II.

Novemberben más természetű képek kerültek kalapács alá: az Anya gyermekével II., amely eredetileg a Zálogház című festményhez készült tanulmányként, és 28 millió forintos kikiáltási áron hirdették meg, illetve két rajz: 1862-ből a Reneszánsz portré, amely egy rézmetszet alapján készült, valamint az 1879-es, Férfiportré című ceruzarajz. Ez utóbbiakért 480 ezer, illetve 280 ezer forintról indult a licit.