A párizsi Mars-mezőn lezajló véres összecsapás világossá teszi a polgárság megosztottságát: míg az egyik tábor az alkotmányos monarchia megteremtésével befejezettnek tekinti a forradalmat, a radikális demokraták viszont republikánus, köztársasági alkotmányt szeretnének. A radikális Cordelier Club tagjai azért gyűlnek össze július 17-én a Mars-mezőn, hogy köztársaságot követelő petíciót írjanak alá. Zavargásokra hivatkozva Párizs polgármestere felszólítja a Nemzetőrséget, hogy oszlassa fel a gyűlést. A La Fayette márki parancsnoksága alatt álló, többnyire polgárok alkotta Nemzetőrség a fegyvertelen tömegbe lő. A mintegy 4-5 ezer főnyi, javarészt kézművesekből és munkásokból álló tömegből kereken 50 az összecsapás áldozata lesz. A Mars-mezei incidenst az elnyomás és az üldözés időszaka követi. A radikális Cordelier Clubot bezárják, sokakat letartóztatnak. Több demokratikus lapot is betiltanak. A közvélemény egy része a nyilvános erőszakcselekményeket tekinti a forradalom következményének, s ezért XVI. Lajos, illetve az alkotmányos monarchia oldalára áll. A király szökését (1791. VI. 21.) követő zavaros események és a Mars-mezei véres összecsapás szakadáshoz vezetnek a Jakobinus Klubban is. Az abban az időben mintegy 2400 tagból körülbelül 1800-1900 fő kilép, hogy a feuillant-ok egykori kolostorában új klubot alakítson. Szeretnének megegyezésre jutni a királlyal, hogy ily módon megmenthessék a monarchiát. A Maximilien de Robespierre vezette demokraták a Jakobinus Klubban maradnak. Az egyes tartományokban Robespierre-nek sikerül megakadályoznia a klubok szétszakadását. Robespierre és a betiltott Cordelier Club vezetői, Georges Jacques Danton és Camille Desmoulins azt követelik, hogy szökési kísérlete miatt ítéljék el és büntessék meg a királyt, hogy azután kikiálthassák a köztársaságot. A politikai küzdelemből a feuillant-ok kerülnek ki győztesen, és a Nemzetgyűlésben sikerül keresztülvinniük néhány alkotmánymódosítást. Megszigorítják a választójogot: csak az lehet választó vagy aktív polgár, aki sajátjaként vagy bérleményként rendelkezik bizonyos tulajdonnal. A Nemzetőrség tagjai is csak aktív polgárok lehetnek, a lakosság többi részétől, például a legszegényebbektől bevonják a fegyvert.