Hogyan kellene kezelni Brazíliában a "piszkos háború" hagyatékát?
2014. december 11. 09:57 MTI
Brazíliában nyilvánosságra hozták a katonai diktatúra két évtizede alatt elkövetett jogsértésekről és annak felelőseiről szóló jelentést - közölte az erre a feladatra létrehozott bizottság.
Az Igazság Bizottsága nevű testületet Dilma Rousseff államelnök iktatta be két évvel ezelőtt, akit magát is két évre bebörtönöztek és megkínoztak az 1964-től 1985-ig hatalmon lévő jobboldali katonai junták. A vizsgálóbizottság jelentésében 377 embert nevezett meg, aki felelős 434 ember haláláért, eltűnéséért, valamint több ezernek a kínvallatásáért. A névsorban a katonai diktatúra magas rangú vezetői is szerepelnek, akik intézményesítették az üldöztetések politikáját, akárcsak azok az alacsonyabb rangú katonák, akik azt megvalósították.
A mintegy kétezer oldalas jelentés részletesen leírja az emberiesség elleni bűntetteket, és arra szólít fel, hogy vonják felelősségre a tetteseket. A testület azonban az 1979-es amnesztiatörvény miatt nem indíthat eljárást senki ellen, csupán arra volt joga, hogy feltárja a visszaéléseket, és megnevezze az elkövetőket.
A bizottság jelentése ugyanakkor újabb vitát robbantott ki a latin-amerikai országban arról, hogyan kezeljék a "piszkos háború" hagyatékát. Brazíliában nagyon csekély a politikai akarat arra, hogy megváltoztassák az 1979-es amnesztiatörvényt. A brazilok csupán 46 százaléka szeretné eltörölni azt, míg 37 százalék vélekedik úgy, hogy nem kell változtatna rajta, és 17 százalék nem tud dönteni a kérdésben - derül ki a Datafolha közvélemény-kutató csoport ez év márciusi felméréséből.
Még Dilma Rousseff államelnök, a durván megkínzott egykori marxista gerilla is vonakodik attól, hogy bűnvádi eljárás induljon a diktatúra éveiben elkövetett bűnök ügyében.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
