Öt hónappal a Ceauşescu-diktatúra összeomlása után többpárti választásokat tartottak Romániában. Ezzel, ahogy a kommentátorok megjegyezték, elérkezett az "utolsó felvonás". A törvényhozásban abszolút többséget szerzett a Nemzeti Megmentés Frontja, amely a forradalom óta ideiglenesen kormányozta az országot. Petre Roman ideiglenes kormánya az első öt hónapban sorra hozta a népszerű intézkedéseket: csökkentették a munkaidőt, növelték a nyugdíjakat és a nehézipar legtöbb embert foglalkoztató ágazataiban a béreket. Megnyílt a külföldi utazások lehetősége, s ha csak rövid időre is, de nem kongtak az üzletek polcai az ürességtől. "A zsarnok meghalt, ám a hullája tovább bűzlik" - intette le, mégis a könnyen lelkesedőket Sütő András. Bölcs óvatossága azon alapult, hogy születtek ugyan népszerű intézkedések, a termelési indexek mégsem emelkedtek, az infláció nőtt, Románia kisebbségi elnyomó politikája mit sem változott, továbbra is a magyarság a központi figurája Románia ellenségképének. Ennek ellenére a második legerősebb párttá válik a parlamentben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely a felsőházba 12 szenátort, az alsóházba pedig 29 képviselőt küldhet. A parlamentivel párhuzamosan tartott elnökválasztáson Ion Iliescu, az eddigi ideiglenes államfő győzött.