Zimbabwe elnyeri Nagy-Britanniától függetlenségét. A februárban megrendezett választáson, 1979 után a második olyan választásokon, amelyeken feketék is részt vehettek, a Robert Mugabe vezette ZANU (Zimbabwe Afrika Nemzeti Szövetség) szerezte meg a fekete bőrű választók szavazatainak 63,9 százalékát. A fehérek külön választottak, a 100 parlamenti képviselő közül 20-at ők választottak. A fehér kisebbség 1979-ig meg tudta őrizni uralmát. 1975-ben Ian Smith miniszterelnök egyoldalúan kikiáltotta Rhodesiának Nagy-Britanniától való függetlenségét, de ezt egyetlen állam sem ismerte el. Az ENSZ szankciókat rendelt el Rhodesia ellen, de ezeket Portugália (Mozambik) és Dél-Afrika nem tartotta meg, és sok cég kijátszotta. A fekete pártok a ZAPU (Zimbabwe Afrikai Népi Szövetség) és a ZANU gerillaháborút indított a fehér uralom ellen. Amikor Mozambik és Angola függetlenné vált (1975. XI. 11.), Dél-Afrika leállította a katonai támogatást, az Egyesült Államok pedig nyomást gyakorolt Rhodesiára, így Smith kormánya elszigetelődött. Végül kénytelen volt elfogadni a fekete többségi kormányzat elvét.