Gigantikus napóra lehetett a Pantheon
2011. augusztus 4. 11:21 The Daily Telegraph
A római Pantheon voltaképpen egy gigantikus napóra, melynek célja a császári reprezentáció lehetett – állítja nemrég megjelent tanulmányában egy olasz és egy új-zélandi kutató.
Egy nemrég publikált elmélet szerint a római építészet remekműve, a Pantheon egyfajta napóraként szolgálhatott: a fénysugarak ugyanis az év bizonyos napjain a kupola középpontjában lévő oculuson keresztül az épület bejáratát világítják meg.
Giulio Magli, az ókori építészet milánói szakértője, valamint Robert Hannah, az Otagói Egyetem munkatársa pontos számításokat végeztek az épület elhelyezésével és elrendezésével kapcsolatban. Kalkulációik során arra jutottak, hogy a tavaszi napéjegyenlőség idején a fénysugár megvilágítja a Pantheon bejáratát; hasonló jelenség figyelhető meg Róma alapításának napján, április 21-én.
A két szakember elképzelése szerint a szokatlan elrendezés célja az lehetett, hogy az épületbe belépő császárt a rásütő napfény mintegy az istenek birodalmába emelje, kozmológiai megerősítéssel igazolva Róma urának isteni erejét. A római építészetben és művészetben jelentős szerepet kapott a császári reprezentáció, a megmaradt szobrokon számos császár látható istenek, vagy éppen mitológiai hősök szerepében.
A Pantheont jelenlegi állapotában Hadrianus császár idejében az uralkodó személyes útmutatása szerint építették újjá, i.sz. 128-ra készült el. Az épület jó állapotban maradt fenn, mert Phókasz (602-610) bizánci császár a pápának ajándékozta a monumentális építményt, amelyet 609-ben IV. Bonifác (608-615) szentelt fel, új neve a Santa Maria Rotonda lett. A Pantheont mérete is a római építészet ékkövévé teszi, magassága 43,3 méter. Márványoszlopai és bronzajtói még az ókorból származnak. Az épület többek közt Raffaello és II. Viktor Emmánuel nyughelyeként is szolgál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
