Gigászi archívum a második világháború emlékére

2010. március 25. 09:29

Oroszországban ma szétszórva, az egyes területi, illetve országos levéltárakban őrzik a második világháború történetének iratanyagait (ahogy a világ minden más pontján is ez a bevett gyakorlat). A Voice of Russia hírportál szerint azonban ez nagyon fontos iratanyagokat tesz elérhetetlenné, és a helyzet most megváltozhat, hiszen öt év múlva megnyílik majd a Második világháború levéltára, amelyet a Szövetségi Levéltári Ügynökség felügyelete alatt alakíthatnak majd ki.

Ehhez egy hatalmas épületegyüttes megépítésére van szükség, amelyet egy már elkészült, és jelenleg jóváhagyásra váró törvénytervezet is támogat majd. A leendő archívumban a tervek szerint egységesen kezelik és digitalizálják majd az anyagokat, így egy modern, a 21. század kívánalmainak is megfelelő intézmény jöhet majd létre – áll a sajtóanyagban. Szintén az archívum része lesz az a jelenleg 20 millió nevet tartalmazó adatbázis, amelybe a háborúban elesettek kerültek be.

A szervezők reményei szerint ez az intézmény teljesebb, és összetettebb képet mutat majd a második világháborúról, és az egykori eseményeknek olyan részleteire is fény derülhet majd, amelyet eddig - épp az iratanyagok szétszórt jellege miatt - nem ismerünk.

A szakma azonban nem feltétlen lelkes egy ilyen intézkedés miatt: a projekt egyik kritikusa szerint a Putyin-Medvegyev duó „uralkodása” központi részévé tette a második világháborús események újraértelmezését, így az annak felnagyítása, és magasztalása egy hasonló intézményben központi szerepet kaphat majd. Emellett a terv kivitelezhetőségével kapcsolatban is szkeptikusak, hiszen az oroszok a következő öt év során több ilyen grandiózus tervet is véghezvinnének.

Történészi-levéltárosi szempontból is kétséges a terv, hiszen az iratok tárolására kialakított rendszer megbontása teljesen értelmetlen és minden szakmaiságot nélkülöző lépés lenne. Ezzel szétrobbantanák az eddig egységes levéltári gyűjteményeket, és lehetetlenné tennék az orosz archívumok jövőbeli munkáját.

A bejelentés kapcsán rendezett sajtótájékoztatón persze mindenki boldognak és elégedettnek tűnt, ám a legnagyobb kérdésről nem esett szó, azaz hogy a jelenleg védelmi, korábban hadügyminisztérium néven ismert szervezet iratanyagaihoz miként akarnak majd hozzájutni. Ezt ugyanis eddig még a levéltárak sem kaphatták meg, és a kutatók is alig-alig férhettek hozzá. Történt ez annak ellenére, hogy ezek a dokumentumok nagyon fontos szerepet játszhatnának a korszak történetének reális megismerésében.