Az 1700 körül fellendülő olasz operazene egyik legnagyobb mestere Castelfranco Veneto-ban született 1654. július 25-én. Zenei pályafutását Münchenben kezdte udvari komponistaként, majd pappá szentelték, s 1682-től lepsingeni apát volt. 1680-ban a bajor választófejedelem kamarazenei igazgatóvá nevezte ki, s operakomponálással bízta meg. Hat operát írt München számára, majd a hannoveri herceg szolgálatába állt, s az ő, Enrico Leone című operájával avatták fel 1689-ben a hannoveri operaházat. Bár továbbra is komponált - operákon kívül főleg egyházi zenét, motettát, kantátát szerzett -, igazi sikereket a közéletben ért el. Előbb a pfalzi választófejedelem titkos tanácsosa, majd miniszterelnöke lett. 1703-ban kinevezték a heidelbergi egyetem rektorává, 1706-ban pedig XV. Kelemen pápa Spiga püspöki székébe emelte. 1709-től ő volt Észak-Németország apostoli vikáriusa. Kiváló, de kevéssé ismert komponista volt, pedig kamaraművei a maguk nemében példaszerűek, sőt Stabat materja egészen kiváló.