Gépészmérnöki diplomát szerzett. A Bp. Lokomotív versenyzőjeként rövid hazai sportpályafutása alatt három világversenyen győzött. 1954-ben a főiskolai világbajnokság kard egyéni számában, majd az 1955. évi világbajnokságon a kardcsapatban szerzett aranyérmet. Pályafutásának csúcsát az 1956. évi melbourne-i olimpia jelentette, ahol az aranyérmes magyar kardcsapat tagjaként a dobogó legfelső fokára állhatott. Ezt követően részt vett a Sport Illustrated magazin által a magyar olimpikonok számára szervezett amerikai túrán és az Egyesült Államokban, New York közelében telepedett le. Egy ideig még vívott, 1964-ben amerikai színekben szerepelt a tokiói olimpián, majd Peruban edzősködött. Visszavonulását követően vállalkozóként tevékenykedett, a rendszerváltás után többször is járt Magyarországon. Nyugalomba vonulása után, 1996-ban szélütés érte, s Budapesten is gyógykezelték, majd 2002 januárjában ismét budapesti lakos lett, ahogyan akkor barátainak mondta: hazajött meghalni. Ez 2002. szeptember 27-én be is következett.