Múlt-kor.hu

Kalandozások Pannóniában: római rejtélyek a tokodi erődben

Kalandozások Pannóniában: római rejtélyek a tokodi erődben

2007. szeptember 18. 13:00

1875 márciusában Kosztka Károly vasútmérnök levelében régészeti leletekről értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, amelyek Tokod község határán kerültek felszínre.

A tokodi késő római erőd Crumerum és Solva között található. Nem tekinthető teljesen limes castellumnak, a Brigetio-Aquincum útvonaltól kissé beljebb fekszik, a Dunától mintegy 2,5 km távolságban. Crumerum után ugyanis kettévált a limes út: egyik ága a tokodi késő római erőd és azon át Aquincum felé vezetett, a másik pedig északkelet felé fordulva Solva felé haladt.

1875 után az újabb régészeti kutatások sokáig várattak magukra, ám a fokozódó bányaművelés miatt 1893-ban Récsey Viktor végzett kutatásokat Várberek területén, rábukkanva egy római castrum falaira. A próbaásatásnak köszönhetően az erőd méreteit is felmérték és egy szabálytalan alakú kőfalú, tornyokkal ellátott építmény maradványai rajzolódtak ki a szemük előtt. Várberek közelében pedig még egy telep nyomait és számos temetkezést is megtaláltak.

Légifotók a területről a Civertan oldalán

Az ígéretes eredmények ellenére a további kutatásokra jó negyed évszázadot kellett várni. 1920-as évek közepén a castrum területén Balogh Albin végzett feltárásokat, melyek során kisebb leletek jutottak az esztergomi múzeumba. Az 1950-es évektől Mócsi András vezetésével kezdődtek ásatások a Várberekben és az Erzsébetakna területén. Az erőd és egy koracsászárkori telep maradványai mellett egy későrómai temető is feltárásra került.

Tokod-Erzsébetakna településének koracsászárkori nevével kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre adatok, bár a későrómai település illetve erőd azonosítását az írott források segítségével többen is megpróbálták. Már 1925-ben felvetették, hogy római neve a Tabula Peutingerianában szereplő Gardellaca lenne, melyet később a Notitia Dignitatum Cardabiacajával azonosítottak.

A későrómai korszak legfontosabb tokodi emléke a Várberekben található erőd. A terepadottságokhoz igazodó kelet-nyugati tájolású épület nagyjából téglalap alakú, falainak hosszúsága 142x118 m, amely egy 1,6 hektár nagyságú területet ölel körül. Mint azt az erőd belsejéből előkerült 1-2. századi leletek mutatják, nagy valószínűséggel egy kora császárkori tábor helyére épült, ahol a maradványokat az építési munkákhoz végzett tereprendezés során elplanírozták.

A szabálytalan építésű falakat arra lehet visszavezetni, hogy ugyan az alaprajzot kijelölték, először viszont a bástyákat és utána ahhoz igazítva a másfél méter széles összekötő falakat építették meg. A csupán egy kapuval rendelkező erőd bejáratát két négyszögletes kaputorony védte, sarkain szabálytalan patkó vagy csepp alakú saroktornyok a falakon pedig félköríves oldaltornyok állnak.

Az erőd építési idejét a kutatók az előkerült bélyeges téglák alapján 369-370-es évekre teszik, és az erődben az 5. század elejéig maradt katonai erő. Az alapfalakat mára konzerválták, és azokat bárki felkeresheti. A légifelvételeken szépen látszanak az erőd körvonalai, így célszerű lenne a feltárt régészeti leleteket akár helyben is bemutatni. Tokod térségében azonban még kevés információ áll rendelkezésre a kiterjedt lelőhely összefüggéseinek megállapításához. A korai és a késő római leletekre előfordulására egyenlőre nincs megfelelő magyarázat.

Tokod műholdképen

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

Kalandozások Pannóniában: római rejtélyek a tokodi erődben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra