Az ELTE bölcsészkarán történelem-filozófia szakot végzett, majd 1975-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendező szakon szerzett diplomát. Diplomafilmjét, az Amerikai anzix-t a főiskolán egészen addig nem fogadták el, amíg a következő évben el nem nyerte a mannheimi nemzetközi filmfesztivál fődíját. Szemben állt a hivatalos hatalommal, a főiskolát is kevésre tartotta, és ezért próbálták lehetetlenné tenni. Nagy visszhangot váltott ki a Weöres Sándor elbeszélő költeménye nyomán forgatott filmje, a Nárcisz és Psyché, újszerű képi építkezésével és poétikus hangvételével. Kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatai mellett 1982-ben egyik alapító tagja volt az Infermental elnevezésű nemzetközi videófolyóiratnak. A magyar videóművészetért mind elméleti, mind gyakorlati síkon nagyon sokat tett. A nyugat-berlini filmfőiskolán vendégtanárként tanított. Utolsó játékfilmjének, az 1983-as Kutya éji dalának nemcsak rendezője, hanem főszereplője és forgatókönyvírója is volt. Vonzotta az okkultizmus és az alkímia, s e szellemben fogant páratlanul jó forgatókönyve, a Valerij Brjuszov regénye nyomán készült Tüzes angyal, amelyből azonban nem lett film. Tüzes angyal - Psychotechnikum címmel 1987-ben jelentek meg irodalmi forgatókönyvei. Önkezével vetett véget életének 1985. október 24-én.