A 18-19. század fordulóján görög kereskedők bonyolították le uszályaikon a dunai kereskedelmet. A pestiek közéjük sorolták a macedóniai vlahokat is, ám ők megkülönböztették egymást, de közös volt a vallásuk, a görögkeleti ortodox felekezet. Ennek korábban nem volt temploma, ezért az ortodox szerb templomokat látogatták, ahol szerb nyelvű szertartásokat hallgattak. 1784-ben elérték, hogy görögül is tartottak istentiszteletet. 1790-ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól, hogy saját templomot építhessenek. A gazdag görög kereskedő, Argiri Demeter vezetésével a piaristáktól vásároltak telket az akkori Kis utcában. Itt állt 1937-ig a Görög udvar, a pesti görögök központja. A templom terveit Jung József készítette el, a helytartótanács nem engedélyezte a túl magas tornyokat - ezért záródtak azok lapos gúlával. 1791-ben tették le az alapkövet, de a tervezett három év helyett tízig tartott az építkezés, az építész és a görög közösség elszámolási vitái miatt. 1801-ben készült el, a budai ortodox püspök és a temesvári püspök jelenlétében szentelték fel. A pazar ikonosztázt Joannovics Miklós, a Naxosz szigetén született faszobrász készítette, aki akkor már évek óta Magyarországon dolgozott. Az általa faragott galambpár a görög és vlah hívek testvériségét szimbolizálta, de ezt 1806-ban levették, mivel faragott kép nem lehetett ortodox templomban. (A szobrot ma Miskolcon őrzik, a Görög udvar egy kereskedője a galambot választotta cégérül, s erről kapta későbbi nevét a Kis utca, ma Galamb utca.) A famunkák 1806-ig tartottak, a templom csúcsos tornyait csak 1873-ban kapta, Ybl Miklós tervei szerint. A déli torony a II. világháborúban elpusztult, helyreállítását a XXI. században tervezik. A görögök és a vlahok 1812-től már külön tartották szertartásaikat, s 1888-ban a románok a Holló-utcába költöztek.