Az Afrika délkeleti partjai közelében az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár a Föld egyik legkülönösebb szigete, egyedülálló, különös állatvilágával. Madagaszkár lakossága több hullámban érkezett Délkelet-Ázsiából, az afrikai partvidékről és az arab országokból. A sziget fekvése folytán jelentős szerepet töltött be az indiai-óceáni kereskedelemben, így felkeltette az egymással rivalizáló franciák és az angolok figyelmét is. (Érdekesség, hogy több törzs is királlyá (ampanszakabévá) választotta a francia szolgálatban odavetődött magyar Benyovszky Móricot, aki később ott is halt meg.) A szigetet a XVIII. század végén egyesítették a merinák, akik sokáig meg tudták őrizni függetlenségüket. A franciák végül 1895-re elfoglalták a szigetet, száműzték az uralkodót, Madagaszkár 1896-ra francia gyarmat lett. 1947-ben franciaellenes lázadás tört ki, amelyet véres megtorlás követett, a politikai tevékenységet betiltották. Madagaszkár 1958-ban a Francia Közösségen belüli autonóm köztársaság lett, 1960. június 26-án pedig elnyerte függetlenségét Malgas Köztársaság néven. Az 1975. évi népszavazáson elfogadták a Malgas Szocialista Forradalom Chartáját, az állam hivatalos elnevezése ekkortól Madagaszkári Demokratikus Köztársaság. Az 1992-ben megszavazott alkotmány első cikkelye módosította az ország nevét Madagaszkári Köztársaságra.