A Vörös-tenger partján fekvő terület a XIX. század végétől olasz gyarmat volt, majd 1952-ben brit igazgatás alá került, Etiópia autonóm státusú részeként. Hailé Szelasszié császár 1962-ben történelmi jogokra hivatkozva megszüntette Eritrea autonóm státusát, és etiópiai tartománnyá minősítette. A császár halála után, 1974-ben indult az eritreai függetlenségi harc, amelyben 150 ezer eritreai vesztette életét, félmillióan külföldre menekültek. Közel két évtizedes függetlenségi harc nyomán Etiópia 1993 májusában elismerte egykori tartományának függetlenségét, 1993 májusában népszavazáson döntöttek a függetlenség kikiáltása mellett.