Az állam által nemkívánatosnak nyilvánított személyeket Budapestről 1951. május 21. és június 15. között telepítették ki. A Belügyminisztérium 1951. június 17-én közleményt tett közzé `a volt kizsákmányolók` Budapestről való kitelepítéséről, amely szerint a következő nemkívánatos elemeket távolították el: 6 volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 volt horthysta államtitkárt, 85 volt horthysta tábornokot, 324 volt horthysta törzstisztet, 67 volt csendőr és rendőr főtisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, 53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint hozzátartozóit. Ezután 1951. június 17-július 18. között Budapestről kitelepítettek és kényszerlakhelyre (Békés, Heves, Hajdú-Bihar és Szolnok megyébe) költöztettek 12 748 személyt. Erre a `jogi alapot` egy 1939. évi, a háborús szükségintézkedések körébe tartozó kormányrendelet szolgáltatta. Az intézkedéssel csak Budapesten csaknem 5 300 lakás vagy lakrész `szabadult fel` (köztük 121 villa, 455 társbérlet és 274 albérlet is). A kitelepítettek lakásait a párt és államapparátus munkatársai kapták meg, s kevés jutott belőle a nagycsaládos munkásoknak is.