Budán, Prágában, Kassán, Győrött, Nyitrán, Pesten, Rómában tanult. 1759-1770 között a váci, a nyitrai, a kecskeméti, a szegedi, a magyaróvári rendház tagja. 1770-ben Itáliába ment tanulmányútra, Velencében megjelent irodalomtörténeti munkájának tervezete. 1772-től többnyire Pesten élt, 1778-tól a piarista rendtartomány történetírója volt. Fő műve a Memoria Hungarorum, amelyben több mint 1145 íróról közölt életrajzi adatokat, ismertette műveiket, olykor azok tartalmát. A kötet megírására a külföldi tudósoknak a magyar irodalmat lebecsülő véleménye indította. Kiadta a piarista írók lexikonát, történeti forrásokat, tankönyveket, írt a Szent Koronáról is. 1809. szeptember 11-én halt meg Pesten.