2001. február 12-én a Science és a Nature magazin is nyilvánosságra hozta az emberi genóm - az emberi lény molekuláris tervrajza - első olvasatának két, csaknem azonos változatát. Ekkor a világ két vezető tudományos folyóirata két különböző amerikai cég alkotta emberi géntérképet közölt. A Science a Celera Genomics-ét, a Nature a Human Genome Project-ét. Az emberi genóm annak a több mint 3 milliárd bázisnak a sorrendje, amely a sejtmagban lévő dezoxiribonukleinsav (DNS) `létrafokait` alkotja. A géntérkép felfedezése az orvostudomány forradalmát jelenti, ugyanis segítségével lehetőség nyílhat a jövőben bizonyos súlyos betegségek korai megelőzésére is. A géntérképpel lehetővé válik annak felismerése, hogy egy tulajdonságért melyik gén vagy géncsoport felelős, s az úgynevezett csip-diagnosztikával minden egyes ember géntérképe meghatározható lesz. Az emberi géntérkép mintegy 28 000-36 000 gént tartalmaz. A génállomány nagysága azt valószínűsíti, hogy az egyes gének több funkcióval rendelkeznek, azaz szinte kizárható az a feltételezés hogy a gének mechanikusan egy-egy betegséggel lennének közvetlen összefüggésben. Ez a következtetés megsemmisíti a jó és rossz génekről szóló orvosi, s egyúttal szociológiai, büntetőjogi és filozofikus megközelítést is, és alapjaiban rendíti meg a genetika mindenhatóságát tételező, mindent a génállományra hárító tudományos determinista elméletet.