Visegrádon I. (Habsburg) Ferdinánd német-római császár és magyar király, valamint I. (Szapolyai) János magyar király megbízottjai - a Magyarország feletti uralomért folytatott harcukban - három hónapos fegyverszüneti megállapodást kötöttek (amelyet utóbb többször meghosszabbítottak). Ezzel Habsburg kézen maradt az ország nyugati és északi része, míg a keleti oldal Erdély központtal Szapolyaié lett. Az ország valójában 1526-ban szakadt ketté, amikor két királyt választottak, így 1531-ben állandósult az ország két részre szakadása.